Ács-állványozó

A hivatás története

Az ács-állványozó (továbbiakban: ács), vaklamint a hozzá kapcsolódó tetőfedő szakma, egy nagy múltú hivatás. A kutatók szerint a magyarságnak már a honfoglalás előtt voltak kézművesei, akik a famegmunkálásra szakosodtak. A XII.-XIII. században az ácsként dolgozó háznép várak, templomok, kolostorok építésén dolgozott,a köznép maga építette a lakóházait.

Az ácsmesterség fa és gerendaszerkezetekkel foglalkozó kisiparos tevékenység. A szakma a XIV. században céhesedett Magyarországon. Az ácsok más famegmunkáló kézművesekkel (kerékgyártók, molnárok) vagy építőmesterekkel (kőművesek és kőfaragok) álltak össze a céhalapítás érdekében. Kezdetben a tetőt fával, náddal gabonaszalmával, égetett cseréppel fedték be.

Selmecbányán 1607-ben Lőcsén 1604-ben, Pozsonyban 1605-ben és Kismartonon 1633-ban jöttek létre az ácscéhek, azonban az Alföldön és a Tiszántúlon csupán a török utáni időkben. Az 1600-as évekeben gyakran a molnárok szolgáltak ácsmunkával, ugyanis a korabeli molnárok faragók voltak, így ismerték az ács mesetrség rejtelmeit. Ebből kifolyólag sok településen az ácsokkal közös céhet alapítottak.

A középkorban jellemző volt a faépítkezés, gyakran erősítették a várfalakat gerendákkal. Az ács szó jelentése is innen ered, miszerint az ács a házgerendák megmunkálásával és összeszerkeztésével foglalkozó mesterember. Ebben az időben főként fával építkeztek, melynek következményeként a XVIII. század végére az erdők faállománya erősen megfogyatkozott, ezzel értéke drágább lett. A Helytartótanács 1772-ben korlátozta a fából készült házak építését, így a - teljesen fából épült -boronaházak helyett gerendavázas falakat építettek. Az alapanyag változásának következtében új épületszerkezeteket alakítottak ki, mely változást jelentett az ácsok munkájára vonatkozóan.

A XVII. században vázrajzot, a XVIII. századtól tervrajzot készítettek, melyeknek köszönhetően az ácsok híd-és malomszerkezeteket tudtak építeni. Az ácsok a nép alapvető szükségletének ellátásán, vagyis a hajlékának építésén dolgoztak. Az ácscéhek a XVII. és XIX. század között csak városokban, várral rendelkező helyiségekben működtek, kevés vidéki kivétellel.  A szakma a XIX. század második felétől lett képesítéshez kötött. Ezt megelőzően részben képesítés nélküli parasztfaragók, részben az iparhatóságtól háromévi gyakorlat után segédlevelet szerző ácssegédek dolgoztak a falusi építkezéseken, mint ács.

A XX. században a falvak és mezővárosok módosabb polgárai a házak tetőszerkezetének készítését képzett mesterre bízták. A jó hírű ácspallérnak nevezett vállalkozók általában 8-10 segéddel, valamint inasokkal dolgoztak. A szakma technológiai fejlődésére és a szakosodásra (kötő-, zsaluzó- és állítóácsok) a XIX.-XX. századi nagyvárosi építkezések hatottak. A XIX. század elejéhez képest a faházépítés munkaszervezete jelentős mértékben változott, mivel egyes parasztoknak megnőtt a hozzáértése a faragómunkához, így ők már pénzért vagy természetbeni juttatásért dolgoztak.

A mesterek eredeti eszköze a fejsze (favágó vagy nagyoló: szekerce, bárd), a cigányfúró (mellyel a szarufák végén a faszegek helyét fúrták), a faragószék (vonószék, vonópad) és a vésőfejsze (vésőcsákány, kapavéső) volt, amely később kibővült az ácsfűrésszel, majd a különböző vésőkkel és gyalukkal. 1930-ban az ácssegédek szerszámkészlete szekercéből, rámás fűrészből, vésőből, vinkliből vagy ácsderékszögből, tisztítóvasból és kisgyaluból állt. Ezen felül a mestereknél volt még faragófejsze, bárd és különböző fúrók.

Az építkezéseken általában egy ácsmester három legénnyel dolgozott. A feladatuk a rögzítéséhez szükséges faszegek kifaragása, fakitermelés, a fák hazahordása, a gerendák emelése volt, melyben az építtető család férfi tagjai is segítettek. A munkában részt vevők feladatát az építést vezető ács jelölte ki.

A XX. század közepén az építkezéseken a saját munkát a képesített iparosmesterek tevékenysége váltotta fel. Ennek ellenére új ház építésekor a rokonok, barátok, szomszédok segítsége a mai napig szokásos.

Amit még tudni lehet a hivatásról

A munkavégzés főként a szabadban, különböző magasságokban, építkezéseken található, amely állandóan változó helyszínt jelent. Egy ács jellemzően ki van téve az időjárási viszonyoknak, a munkavégzés általában poros és hangos. A munkaidő függ a vállalt és a szerződés szerinti megállapodott határidőtől. Tavasztól őszig általában 8-10 órát dolgoznak egy nap, ami rossz idő beállta után 6-8 órára csökken. Számolni kell továbbá főszezonban a gyakori túlórázással és a hétvégi munkavégzéssel, a családtól való távolmaradással.

Az ács eszközei és berendezései: ácsceruza, mérőfa, colostok, centi, csapózsinór, ácsderékszög (szögelő), vízmérték, függő, szintező, jelölő (irdaló), fűrészfélék (pl: szalagfűrész, cirkula, rezgő fűrész), marógép, gyalugép, szögbelövő, bak, létra, állvány, tőke, fejsze, bárd, szekerce, ék, véső, sulyok, ácskalapács, kézi fúróeszközök, csiga és kötél. Újabban a fűrészelés, a fúrás és az építési elemek helyükre illesztése gépesített, a műhelyekben pedig sok helyen megtalálható a gépi hajtású faeszterga is.

Az ács anyagai: az építőanyagok olyan természetes, vagy mesterséges anyagok, amelyekből épületszerkezet, vagy építmény készíthető. Ezek lehetnek falazó anyagok (pl.: gipszkarton, OSB lap), szigetelő anyagok (pl.: szigetelőlemez, üveggyapot, kőzetgyapot, hungarocell, purhab), burkoló anyagok (pl.: járólap, parketta, laminált padló), tetőfedő anyagok: fólia, síkpala, tetőcserép, hullámpala, zsindely), szerkezeti anyagok: fa, lambéria, előre-gyártott szerkezetek, tetőablak, lécek, padló, gerenda, palaléc, deszka, építőlapok, rétegelt lemezek (pl.: műanyag, habosított műanyag lemez) és egyéb anyagok (pl.: csavar, szög, dűbel).

Veszélyforrások:

• magasban történő munkavégzés
• gépek nem szakszerű használata (fűrészek, fa szilánkok hegyes szárszámok miatti sérüléshez, vágáshoz, végtagvesztéshez vezethet)
• elektromos eszközök okozta áramütés (fontos ezen eszközök megfelelő védelme)
• a munkálatok során keletkező por és a gépek okozta hangos zaj (fontos a hallásvédelem, az orr- és szemvédő használata)
• a külföldről származó anyagok esetében a légutak vagy bőr allergiás megbetegedése
• az impregnálószerek - az előírások be nem tartása esetén - mérgezést okozhatnak
• munkába járás (közúti baleset)
• időjárási viszontagságok
• fizikai terhelésből származó ártalom - ízületi bántalom, reumatikus fájdalom
• pszichikai hatások – monotonitás, tartós figyelem (koncentráció), szellemi megterhelés;

A foglalkozási megbetegedések egyéni védőeszközök használatával elkerülhetőek, rendszeres orvosi ellenőrzéssel megelőzhetők.
 

Előnyök

A munka előnye, hogy a helyszín változatos, lehetőség van ezzel a szakmával akár az egész világot bejárni és maradandót alkotni, már-már művészi szinten. Ebből kifolyólag számos új embert lehet megismerni. Egy jó szakembernek nincs szüksége a munkája reklámozására, mivel ha jó munkát végez, őt találja meg a munka. Nem utolsó, hogy jól is lehet vele keresni, akár saját vállalkozással, akár beosztottként, tekintettel arra, hogy az országban az ács mesterség, mint szakma hiánymunkaként jelenik meg. Ennek következményeként úgy vélem ez egy biztos állás, hiszen kevés ács vanMmagyarországon, erre a munkára mindig szükség lesz, hiszen az ember mindig építkezik, vagy felújít. Aki kitanulja a mesterséget vállalkozást indíthat, mellyen önálló lesz a munkavégzés, nincsen főnök, továbbá a mester maga építheti otthonát, így biztos lehet abban, hogy a munka jó kivitelező kezében van. Az építőiparban az ácsok azok, akik leginkább átlátnak egy építkezést és a legjobb térlátással rendelkeznek, mely tulajdonság a magánéletben is jól jöhet.

 

Hátrányok

És hogy mik a hátrányok?! Édesapám, aki az ács szakmában dolgozik, erre a kérdésre csak annyit mondott: „Hátrányok? Ezt nem értem. Az ács szakmának nincsenek hátrányai!” Ennek ellenre én felsoroltam neki néhány véleményem szerinti negatív elemet, amelyre Ő a következőket válaszolta:

• Változó időjárási körülmények: „Ha hideg van bent dolgozom és amúgy is, nem vagyok én cukorból.”
• Saját vállalkozás esetén nehéz alkalmazottat találni: „Hát ez hátrány. Na jó vannak hátrányai.”
• Fizikailag megterhelő munka, mivel kényelmetlen testtartásban kell dolgozni, gyakran guggolni, térdelni: „Kemény vagyok.”
• Nagyobb a baleset veszély, mint egy szellemi tevékenységnél (pl.: magasból való leesés): „Hát ez nem hátrány.”

Ezek alapján úgy gondolom nem számít, hogy egy szakmának milyen előnyei és hátrányai vannak, hiszen ha valaki szereti azt amit csinál, soha nem fog hátrányt látni a munkájában és ez így a jó.

A szakma nagy arcai

• A leghíresebb ács a Bibliából ismert Szent József, - aki Jézus Krisztus nevelőapja volt.
• Makovecz Imre
• Bartis László
• Harrison Ford
• Gregersen Gudbrand
• Juhász Antal – számomra a legjelesebb képviselő

GYIK

Milyen időtartamú az OKJ képzés?
3 év

Könnyen el lehet itthon vagy külföldön helyezkedni az ács szakmával?
Igen, mert hiányszakmaként jelenik meg az országban a szakma, így az ácsok nagyon keresettek, mind hazánkban, mind külföldön.

Mennyit keres egy ács?
Magyarországon 199.000 és 510.000 Ft közé tehető az ácsok havi fizetése.

Milyen fizikumra van szükség?
Fontos, hogy erős legyen egy ács, mivel nehéz gerendákat kell emelni, valamint egész nap állnak, guggolnak vagy térdelnek.

Milyen eszközöket kell beszerezni ahhoz, hogy el tudjak kezdeni a szakmában dolgozni?Ezek az eszközök, gépek milyen drágák?
A képzés során a tanuló elsajátítja a szakma során alkalmazandó eszközök listáját. A szerszámok ára függ azok márkájától.

Hány óra gyakorlatot kell teljesíteni? A gyakorlati hely kiválasztásában kapunk segítséget?
Képzésenként változó, kb. 300 óra gyakorlat szükséges. Az iskola kapcsolatban áll olyan cégekkel, akik minden évben fogadnak gyakorlatra szakmunkás diákot.

A képzés során a tanulmányok folytatása alatt lehetőség van támogatás igénybevételére?
Igen, hiányszakma választása esetében minden diák Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjban részesül.
 

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

Egy jó ács öt percig megáll a levegőben is.
Szeretik az alkoholt.
Az ácsok úgy dolgoznak, hogy ha kész az épület akkor a négy segédmunkás addig fogja a ház négy sarkát, amíg az ácsmester átveszi a pénzt, mert utána már összedőlhet az építmény.
Az ácsok mindig AS minőségben dolgoznak. (Ahogy Sikerül)
Mi a különbség az ács és a tetőfedő között?
Ács a kocsmában: Hé, dobjá má ide egy sört!
Tetőfedő a kocsmában: Aggyá mán egy sört nekem is!

Mondókák:

Ez nem csak egy szakma, nem csak egy munka. Több mint hobbi, szinte szenvedély. Van, akinek hivatás, nekem pedig életcél! Életcél melyhez kell az erő, és kell az ész, de ezek által egyszer még a magasba érsz. Igen...... Mi vagyunk azok, mi ácsok vagyunk!
Kipikopi kalapács, korán kél a kicsi ács. Karján fűrész, kicsi fejsze, kiköszörűlt szekerce. Bőrtarsolya tele szeggel, állványon éri a reggel.
Kipikopi kalapács, hajnalig mulat a kicsi ács. Kezében sör, bor, pálinka: betöltött pipácska. Bőrtarsolya tele szesszel, és már a tetőn éri a reggel!!!
Egy Ács nem ács, két Ács szijács, három Ács fél Ács, négy Ács egy Ács!

Takács, szabó, szövő, ács!
Hova lett a kalapács?
Három hete nem láttam,
Három hete nem fogtam.
Előtte még barkácsoltam,
Kalapáccsal kopácsoltam.
Takács, szabó, szövő, ács,
Hová lett a kalapács?

Ács-Ácsok, Ácsolunk,
esztendeig kalapálunk,
Ha élünk, ha halunk,
mindörökre ácsok maradunk!!

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

Creaton Tetőszépségverseny 2018 – I. Katona László, II. Becséri János, III. Orbán Zoltán
Az Év Tetője 2018 Nívódíj:

• ácsszerkezet szekció – Urbanics János ácsmester
• magastető szekció – Farkas György tetőfedő mester

Az „Év Építőipari Személyisége” 2019 - Kreinbacher József

Az Év Tetője 2020 Nívódíj:

• lapostető szekció – Tectum Kft. (Állami Szívkórház Fürdőépület, Balatonfüred)
• fémlemezfedések szekció – Reznicsek Zoltán, Horex Kft. (Budavári Lovarda, Budapest)
• homlokzatburkolatok szekció – Ombódi Tamás, Tető-Kovács Kft. és Bőszén és Társa Bt. (Tőzsdetojás, PADMA Campus, Kecskemét)
• magastető szekció – Kovács Sándor (Családi ház, Dunabogdány)

Hol képzik?

• Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• ABAKUSZ Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Szikszó, Ózd, Szendrő)
• Miskolci SZC Fazola Henrik Építőipari és Művészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakgimnáziuma
• Szerencsi SZC Encsi Aba Sámuel Szakközépiskolája
• Budapesti Komplex SZC Ybl Miklós Építőipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Kecskeméti SZC Gáspár András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma
• Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma
• Szent Imre Szakközépiskola és Általános Iskola
• Békéscsabai SZC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Hódmezővásárhelyi SZC Kalmár Zsigmond Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Hódmezővásárhelyi SZC Návay Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Szegedi SZC Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Dunaújvárosi SZC Hild József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája
• Székesfehérvári SZC Vörösmarty Mihály Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Győri SZC Gábor László Építő- és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Soproni SZC Handler Nándor Szakképző Iskolája
• Debreceni SZC Építéstechnológiai és Műszaki Szakképző Iskolája
• Egri SZC József Attila Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Szolnoki SZC Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Tatabányai SZC Fellner Jakab Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Általános Iskolája
• Salgótarjáni SZC Szondi György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Ceglédi SZC Szterényi József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Váci SZC Király Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Kaposvári SZC Lamping József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Siófoki SZC Bacsák György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Mátészalkai SZC Déri Miksa Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Szekszárdi SZC I. István Szakképző Iskolája
• Vas Megyei SZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Ajkai Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium Bercsényi Miklós Intézményegység
• Veszprémi SZC Táncsics Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
• Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Belépő ismeretek

Az ács szakma képzés elkezdéséhez az alapkövetelmény a 8. általános iskolai végzettség. Ezt követően az alábbi módokon lehet megszerezni az ács végzettséget.
a tanuló jelentkezhet:

• szakközép iskolába , ahol szakmát tud tanulni,
• szakgimnáziumba, ahol érettségit tud tenni és emellet oktatnak szakmai tárgyakat, majd az érettségit követően további képzésen lehet részt venni a szakma megszerzése érdekében.
• OKJ-s képzésre, mellyel szakmai végzettséget szerez (3 év).
  További egészségi, fizikai vagy egyéb alkalmassági követelmény nincs előírva, azonban mindeképpen előnyt jelent, ha a mesterember megfelelő fizikummal rendelkezik és bírja a magasságot.

Amennyiben valaki el szeretné sajátítani az ács szakma rejtelmeit az alábbi tulajdonságok előnyére válhatnak:

• szédülés-mentesség, jó egyensúly érzék,
• helyzetfelismerés, összpontosított, magasfokú és megosztott figyelem
• Összehangolt kézmozgás, számolási képesség
• megfelelő fizikai állapot (erő), tériszony mentesség
• elővigyázatosság
• jó emlékezet (fontos, hogy az egyén emlékezzen a szerkezeti csomópontokra)
• társakkal való együttműködés
• jó problémamegoldó képesség
• kezdeményezőkészség, jó szervezőképesség
• kézügyesség
• felelősségérzet
• kölcsönös megértés, odafigyelés
• kreativitás, szaktudás
• térlátás, minimális rajz tudás
• szemmérték
• pontos, figyelmes
• estleges nyelvismeret, abban az esetben, ha Magyarországon élő külföldi a megbízó, vagy amennyiben külföldön szeretne munkát végezni.

Az ács szakképesítés megszerzése során az alábbi témákban kell eredményes vizsgát teljesíteni, valamint szakmai gyakorlat elvégzése szükséges:

• foglalkoztatás
• Építőipari közös tevékenység
• Hagyományos zsaluzatok és állványok
• Rendszerzsaluzatok és állványok
• Állványzatok
• Fémszerkezetű állványok
• Ácsszerkezetek
• Gépkezelés
• A képzés 30% elméletből és 70% gyakorlatból áll.

A képzés végeztével egy jó szakember az alábbiakkal rendelkezik, az alábbiakra képes:

• megfelelő statikai épületszerkezettani, építésszervezési és műszaki rajz ismeretekkel
• állványok anyagainak, az állványépítési és -szerelési módok ismeretével
• a tetőszerkezetek faanyagainak és a használatos kötésmódok ismeretével
• az épületek tetőszerkezetének felépítésére fából
• ismerti a szerkezetek megfelelő teherbírásának eléréséhez és a különböző megmunkálási lehetőségekhez a fa tulajdonságait és terhelhetőségét
• összességében megfelelő szaktudással.

Az ács a szakmával szorosan összefügg a tetőfedő szakma, melyet, az ács a szakma megszerzését követően vagy attól függetlenül is elvégezhet. Ezen felül 5 év szakmai tapasztalat után mindkét szakmából mestervizsga tételére van lehetőség.
2020. szeptemberétől jelentős változások várhatók az OKJ-s képzésekben, ugyanis az állam a jelenleg 766 államilag elismert szakmát 200 alá akarja csökkenteni és ezeket két részre osztani, alapszakmákra, valamint rövid képzési idejű és ráépülő szakmákra.

Az alap szakmákat 5 éves technikumban, 3 éves szakképző iskolában, vagy iskolarendszerű felnőttoktatásban 1-3 év alatt lehet majd megszerezni. A rövidebb képzési idejű és az alapszakmára épülő szakmákat csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, majd független vizsgaközpontban kell vizsgázni. Ezen felül ágazatonként meghatározásra kerülnek, hogy adott szakma elvégzése milyen tudást és készséget igényel (digitális szintekkel fog kiegészülni).