Gépészmérnök

A hivatás története

1735-ben alapították meg a világ első műszaki akadémiáját Selmecbányán, ahol bánya-, kohó- és erőmérnököket képeztek. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum – ami a mai Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem elődje – alapítására később, 1782-ben II. József adott ki utasítást, ezzel megalapítva világ első mérnökképző egyetemét. Olyan híres gépészmérnökök kerültek ki onnan, mint például Kandó Kálmán, Pattantyús-Ábrahám Géza, Mihály Dénes. Galamb József a 20. század elején szerezte meg gépészmérnöki diplomáját a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában, 1908-ban pedig már be is mutatták az általa tervezett Ford T-modellt, amely az autóipar legelső modern terméke, és a 20. század autójának választották. A magyarok által „Bádog Böskének” nevezett autóból, több mint 15 millió példányt gyártottak majd 20 év alatt, így ez lett az első népautó.

A mérnök kifejezés csak a 19. század közepére, végére vált gyűjtőfogalommá, sokáig ugyanis csak a földmérőt, geodétát jelentette. Az ipari forradalom azonban igényelte a mérnök szó szélesebb értelemben vett használatát, így lett először a gépészmérnök és vegyészmérnök, majd az építészmérnök foglalkozás nevesítve. Az angol ”engineer” szó, amely ma a mérnök szót jelenti, ugyancsak egy jelentéssel indult: harci gépek feltalálójára, gyártójára utalt.

Amit még tudni lehet a hivatásról

Minden olyan iparágban keresnek gépészmérnököket, amelyben gépekkel dolgoznak. A termálvizek hasznosításától kezdve, egy távfűtési rendszer kialakításán, egy repülőtér épület-automatizálásán át, szennyvíziszap- és veszélyeshulladék-égetőig minden területen találhatóak olyan munkahelyek, amelyek tárt karokkal várják a gépészmérnököket. Ez azt is jelenti, hogy a gépészmérnököknek van választási lehetősége, hogy számára érdekes területen helyezkedjen el.

Elsősorban a repülő-, az energia- és az autóiparban feladata a gépészmérnöknek anyagvizsgálatot végezni annak érdekében, hogy meg tudják határozni a felhasználásra kerülő anyag vastagságát, szerkezetét. Ez azért fontos, mert olyan gépet kell megtervezniük a gyártás során, amely figyelemmel van az alkalmazásra kerülő anyag tulajdonságaira, például tartósságára is. Anyagvizsgálatokat végeznek többek közt ultrahanggal, illetve örvényáramos eljárással.

A gépészmérnök munkája elsősorban tervezési, illetve üzemszervezési feladatokat takar. A tervezés az adott vállalat által gyártott termékek gyártásának megtervezését jelenti: meghatározni, kialakítani a szükséges terméket előállító gépet, berendezést, majd lemodellezni, hogy azt milyen sikerességgel, hatékonysággal végzi el. Az üzemszervezés azt jelenti a gépészmérnöki munka során, hogy döntéseket hoz az adott termék gyártásának erőforrásairól: milyen gépekkel, hány fővel, milyen anyagok felhasználásával induljon meg a gyártás. Egy-egy felmerülő probléma esetén, ő dönt a karbantartási és javítási folyamatokról is. Többek között az alábbi tevékenységeket végezheti. Tervezési feladatokat lát el. Technológiai folyamatokat, szerelési munkákat tervez, modellez. Folyamat-optimalizálási döntéseket hoz. Egy-egy tervezést követően az előrelátható gyártási folyamatra, a használt berendezések, gépek kapacitásáról olyan döntéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a költségek és egyéb erőforrások optimális felhasználást. Gyártási, telepítési folyamatot hajt végre, ennek végrehajtását irányítja. A gyártási folyamatban közreműködik, vagy annak elvégzését ellenőrzi. Karbantartási, üzemeltetési és üzembe helyezési folyamatokat irányít. A tervezett fejlesztésekről, javítási munkákról döntést hoz, és azokat kiadja elvégzésre. Minőségellenőrzési és biztosítási feladatokat lát el. A gyártási és egyéb folyamatok során elkészült termékeket, illetve az alkalmazott berendezéseket, készülékeket ellenőrzi, ellenőrizteti adott szempontok mentén. Dokumentációt készít. Önállóan, vagy technikusi segítséggel leírja a gyártmány előállításának menetét, fő jellemzőit. Mérési feladatokat lát el. Gyártásközi, laboratóriumi méréseket végez. Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat
 

Előnyök

• Előretekintő
• Folyamatos fejlődés
• Rugalmas munkavégzés
• Társadalom hasznos tagja

Hátrányok

A gépészmérnököt munkája során többféle ártalom, veszély érheti:

• baleseti és sérülésveszéllyel járhat használt gépek, berendezések és rendszerek működtetése;
• hő ártalmat jelenthet a magas hőmérsékletű üzemi munkavégzés;
• veszélyes vegyi anyagok használata, vagy magas zaj- és porszint ártalom is előfordulhat egyes üzemekben.

A szakma nagy arcai

• Dr.Palkovics László
• Bláthy Ottó Titusz
• Czigány Tibor
• Czomba Sándor
• Kandó Kálmán

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

• A mérnöki szakma nem nőknek való.
  Mindent megakar nézni egy eszközön belül.
  A mérnökök kisebb stresszt élnek meg a munkájuk során
  Kevés a jó mérnök a hazai munkaerőpiacon.
  Nem minden mérnök tud autót szerelni.
  A mérnöki szakma presztízse magas.

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

• Galamb József- Ford csapatában
• Bánki Donát- hidrogépe, kompresszorok és gőzturbinák professzora
• Csonka János – Bánki-Csonka motor feltalása
• Járay Pál -aerodinamikai elmélet
• Hegedűs Zsolt és Hivessy Géza- Antro projekt  (2008)

Hol képzik?

Szakképzettség: Gépészmérnök
Felsőoktatási szak neve: Gépészmérnöki alapképzési szak (BSc)
A munkakör betöltéséhez gépészmérnök szakképzettség szükséges, amely gépészmérnöki alapképzési szakon (BSc) szerezhető meg.
A gépészmérnöki alapszak elvégzése 7 félév alatt lehetséges. A képzés része egy 6 hetes szakmai gyakorlat, amely külső szakmai gyakorlati helyen, illetve vállalatnál teljesítendő.

2020.szeptemberben elindító intézmények:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar
• Dunaújvárosi Egyetem
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
• Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar
• Nyíregyházi Egyetem
• Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar
• Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
• Pannon Egyetem Mérnöki Kar
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar
• Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
• Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

Belépő ismeretek

Követelmény : Érettségi, és a felsorolt tárgyakból egy emelt szintű érettségi megléte

• Nyelvismeret: angol, német
• Egészségügyi alkalmasság: nem szükséges
• Gyakorlat és rutin: nem szükséges
• Tantárgyak: matematika, fizika, kémia, rajz, informatika, technika
• Képességek (pl. együttműködő, kézügyesség, kreativitás, gyorsaság, pontos munkavégzés, analitikus gondolkodás, stressztűrés.)
• Soft skillek (kapcsolatteremtő készség, kommunikáció, konfliktuskezelés, problémamegoldás, empátia, elkötelezett, )
• Tervezés, hobbi szinten szerelni
• Tanulási vágy, mert sok új fejlesztés van a területen
• Logikus gondolkodás
• Technológiai, műszaki kompetencia