Katona

A hivatás története

A katonai hivatás története visszanyúlik az ókorba, amikor még inkább speciális katonai szerepvállalásként lehet rá hivatkozni, és sajátos megfogalmazásait megtaláljuk a történelem különböző korszakaiban is.
A Magyar Honvédség története az 1848–49-es szabadságharccal kezdődik, ugyanis ekkor állították fel az első központilag szervezett magyar hadsereget. A Magyar Honvédség a két világháború során gyakorlatilag teljesen megsemmisült, és szinte a semmiből kellett azt minden egyes alkalommal újra felépíteni. Az 1950-es évek során nagy létszámú tömeghadsereg felállítása volt a cél, ami jelentősen megterhelte az újjáépülő ország gazdasági lehetőségeit. Az 1970-es évek során zajlott le egy nagyobb léptékű eszközmodernizálás, de ennek ellenére a rendszerváltás idejére a Honvédség katasztrofális állapotba került. Az ország 1999-ben nyerte el a NATO tagságot, ami további strukturális átalakításokat igényelt a Honvédségtől.

Amit még tudni lehet a hivatásról

Az irodai munkakörnyezettől kezdve, a szabadban végzett harci tevékenységig, az ország egész területén, sőt azon túl végzett legkülönbözőbb munkakörülmények között történhet. A Honvédség alapvetően a legkorszerűbb technikai eszközöket alkalmazza a feladatok minél magasabb szintű ellátása érdekében. Beosztástól függően van, aki katonaként egész pályafutása alatt egy kék tollal, papírral és a számítógépével találkozik, és vannak, akik napi szinten kizárólag a harci tevékenységek különböző elsajátításával és gyakorlásával, valamint azok alkalmazásával foglalkoznak.
 

Előnyök

A Honvédség társadalmi megítélése az utóbbi években egyre magasabb szintet ütött meg. Ebben „sajnos” a közelmúlt eseményei igen nagy hatással voltak, mint például a vörösiszap katasztrófa, a nagy árvizek, a migránsválság kezelése, valamint a legfrissebb megjelenés a CoVID-19 járványügyi helyzet kezelése is. Pozitív tényezőként kell megemlíteni a plusz lehetőségeket, melyeket egy katona kap napi, vagy eseti ellátásként, melyeket a civil szféra általánosságban nem tud biztosítani. Étkezési, elhelyezési ellátás, folyamatos fejlődési, továbbtanulási, taníttatási, kiképzési lehetőségek.

Hátrányok

Sokszor kiszámíthatatlan a „munkaidő”, gyakorlatok, tartós igénybevételek során nem feltétlenül családcentrikus hivatás.

A szakma nagy arcai

Akik jelentősen meghatározták a 20. századi magyar történelmét:

• a stratéga: Stromfeld Aurél (1878-1927)
• az államférfi: Horthy Miklós (1868-1957)
• politikus: Gömbös Gyula (1886-1936)
• az elvek embere: Jány Gusztáv (1883- 1947)
• a reálpolitikus: Szombathelyi Ferenc (1887-1946)
• az áldozat: Sólyom László (1908-1950)
• aki egy napig volt miniszter: Maléter Pál (1917-1958)
• a mindenható: Czinege Lajos (1924-1998)
• a reformer: Oláh István (1926-1985)
• a rendszerváltó: Kárpáti Ferenc (1926-2013)

GYIK

A Magyar Honvédségben szeretnék szolgálni, hogyan tudom ezt megtenni?
Informálódj az oldalon, majd keresd fel a hozzád legközelebb eső toborzó irodáink egyikét, ahol kollégáink részletesen tájékoztatnak, és minden kérdésedet megválaszolják. Ezután leadhatod a jelentkezésedet, és már csak várnod kell a kiértesítésüket.

Nem tudok vagy nem akarok a Magyar Honvédségben szolgálni, de érdekel a katonák élete, mit tehetek ilyenkor?
Több lehetőség közül is választhatsz. Ha még nem múltál el 18 éves, részt vehetsz országszerte középiskolákban indított Honvéd Kadét Programunkban vagy – főleg nyaranta – kipróbálhatod magad Honvédelmi Táboraink egyikében. Akkor sem maradtál le semmiről, ha már elmúltál 18 éves, ugyanis az egyetemi-főiskolai korosztály számára is indítunk Honvédelmi Tábort, illetve kipróbálhatod magad új programunkban, az Önkéntes Honvédelmi Előképzésben is, mely során nem kell, hogy bármilyen jogviszonyban állj velünk.

Jelentkezhetek-e katonának, ha nem vagyok magyar állampolgár vagy nincs magyarországi lakhelyem?
Kizárólag a 18. életévét betöltött, magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár lehet katona. Ez nem zárja ki más állampolgárság meglétét, tehát kettős állampolgárként is létesíthet veled jogviszonyt a Magyar Honvédség.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A köztudatban igazán maszkulin hivatásként él a katonai szolgálat, hiszen ezt a szót hallva jó fizikumú és kiállású, erős férfiakat képzelünk el. A gyakorlatban a Magyar Honvédség állományának körülbelül 20 százaléka nő, akikkel ugyan nincs kivételezés, de tisztelettel tekintenek rá bajtársaik. Régi, sorkatonai időkből berögzült sztereotípiákat is ide lehet sorolni, miszerint kopaszra borotválják az újoncok fejét, ordítanak velük, és fogkefével kell Wc- t pucolni.
 

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

A Kormány által meghatározott céloknak megfelelően, a Zrínyi 2026 HHP fontos eleme a katonák társadalomban elfoglalt helye és szerepe, elismertsége, társadalmi támogatottsága. A program keretein belül az egyik legfontosabb cél a jól képzett, az új kihívások szakszerű kezelésére megfelelően felkészített személyi állomány széles körű társadalmi megbecsülése, utánpótlásának folyamatos biztosítása, a fiatalok megszólítása, betoborzása és pályán tartása.
 

Hol képzik?

Államilag Elismert Képzés: (2 éves iskolarendszerű, nappali tagozat)
A Magyar Honvédség Altiszti Akadémia 2020 szeptemberében katonai szakképesítést adó szakokat hirdet meg. Tanfolyamrendszerű Belső Képzés, Helye: Szentendre és a szakmai képzésbe bevont alakulatok helyőrségei
 

Belépő ismeretek

Mit jelent a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság? 

Ha szerződéses katonai szolgálatra jelentkezik valaki, akkor a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet alapján, alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Az alkalmassági vizsgálatra az alapkiképzésre történő bevonulás hetében kerül sor! 
Azok a szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők, akik mentesítést kaptak az alapkiképzés elvégzése alól, a szerződéskötést követően vesznek részt alkalmassági vizsgálaton.
Az alkalmassági vizsgálat célja az, hogy megállapítsák, alkalmas-e a jelentkező a katonai szolgálatra.
A szerződéses katonai szolgálatra történő jelentkezést követően a toborzó irodán megkapja a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 10. mellékletében található háziorvosi igazolást. Ezt az igazolást a háziorvos tölti ki, majd a kitöltött igazolással (nem lehet 1 hónapnál régebbi) vissza kell menni a toborzó irodába. 

Miből áll az alkalmassági vizsgálat?

Az alkalmassági vizsgálat 3 részből áll.

a.) Egészségügyi vizsgálat:

• laborvizsgálatok (kiemelten a drogteszt, az HIV-vizsgálat és nőknél a terhességi teszt);
• belgyógyászat;
• sebészet;
• szemészet;
• ideggyógyászat;
• fül-orr-gégészet;
• fogászat.

b.) Pszichológiai vizsgálat:

• teszt;
• műszeres vizsgálat;
• pszichológussal történő beszélgetés

c.) Fizikai vizsgálat:

• 3200 m futás;
• karhajlítás (fekvőtámasz) vagy húzódzkodás (2 perc alatt);
• hanyatt fekvésből felülés hajlított térddel (2 perc alatt).
• Követelmény: 220 pontot kell elérni a maximális 360 pontból.

Milyen okmányokat kell vinni a vizsgálatra?

• Beosztás tervezési lapot (szerződéses tiszt és altiszt esetén kell vinni!);
• Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ-kártya);
• 1 hónapnál nem régebbi háziorvosi tájékoztatás (az irodán adják át a formanyomtatványt, amit a háziorvosnak kell kitöltenie);
• ha bármilyen előző betegség, baleset, gyógykezelés történt, az arról szóló zárójelentést, eredeti leletet vagy annak fénymásolt és hitelesített másolatát hozni kell!
• a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját;
• 1 évnél nem régebbi keltezésű negatív tüdőszűrő leletet
• nők esetén 3 hónapnál nem régebbi (dátumú) nőgyógyászati leletet és 1 éven belüli cytológiai leletet

Mennyi ideig tart a vizsgálat?

A vizsgálat általában 2 napos, menete a következő:

1. nap:

• Beérkezés: 07.30-ig (éhgyomorral!);
• Tájékoztatás a vizsgálat menetéről
• Adategyeztetés
• Laborvizsgálat;
• Egészségügyi vizsgálat
• Pszichológiai vizsgálat
• Elhelyezés (szállás) és ellátás (hideg vacsora) a vizsgálat helyszínén (Kecskeméten).

2. nap:

• Az első napon elmaradt vizsgálatok pótlása
• Fizikai vizsgálat

Milyen felszerelést kell vinni a vizsgálatra?

• Évszaknak megfelelő sportfelszerelést (tornacipő, kényelmes sportruha);
• Tisztálkodó eszközöket (törölközőt hozni kell!);
• Fektetési anyagot (párnahuzat, paplanhuzat, lepedő),
• A bent alváshoz pizsamát, papucsot;
• Íróeszközt (golyóstollat) a tesztek és a kérdőívek kitöltéséhez.

Milyen minősítéseket adnak az alkalmassági vizsgálaton?

Mivel szerződéses katonaként külföldi szolgálatra is vezényelhető lesz a jelentkező, ezért már a belépéskor a külföldi szolgálatvállalásra és a saját, tervezett beosztásra is megvizsgálják és minősítik.

A minősítések a következők lehetnek:

• Katonai szolgálatra alkalmas (1 évig érvényes);
• Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas (1 évig érvényes) – azt jelenti, hogy bizonyos beosztásokat nem tölthet be (például nem lehet lövész);
• A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan
• Katonai szolgálatra alkalmatlan (3 évig érvényes!)
• Minősítés nélkül lezárva

Milyen további speciális alkalmasság-vizsgálatokra kerülhet sor?

Ha ejtőernyős vagy búvár beosztásra jelentkezik valaki, akkor további, speciális vizsgálatokra van szükség, amelyeket a kecskeméti alkalmasság-vizsgáló intézet végez. Csak akkor töltheti be ezeket a beosztásokat, ha a vizsgálaton alkalmas minősítést kap. Ekkor speciális vizsgálatokra is sor kerül (például barokamrás vizsgálatra, ami azt jelenti, hogy túlnyomásos térben történik a felmérés). 

Hova kell bevonulnom és mikor?

Az iroda által küldött tájékoztatás alapján a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájára (Szentendre), vagy mentesítési nyilatkozat esetén közvetlenül a katonai szervezethez kell bevonulni a megadott időpontban. 

Mi történik a bevonulást követően?

Az MH AA-n vagy a katonai szervezet személyügyi szervénél először leellenőrzik a szerződéskötéshez (állományba vételhez) szükséges okmányokat, és csak ezt követően kerül sor a szerződés megkötésére.

Milyen okmányok szükségesek a szerződéskötéshez?

• 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,
• a pályaalkalmassági minősítést tartalmazó vizsgálati lap kivonata,
• a letöltött sorkatonai szolgálatáról szóló igazolás (a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságon adják ki),
• 11 jegyű személyi azonosító jel vagy az azt igazoló okmány,
• személyi igazolvány,
• adóazonosító jel (adókártya) vagy az azt igazoló hivatalos okmány,
• társadalombiztosítási azonosító jelet (TAJ) igazoló hatósági bizonyítvány,
• iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló bizonyítvány eredeti példányban, vagy közjegyző által hitelesített másolat,
• érvényes gépjárművezetői engedély (ha van),
• munkakönyv (ha van),
• eddigi munkaviszonyokat igazoló okmányok (ha van),
• a munkanélküli járadék folyósításáról igazolás a munkaügyi központtól (mettől meddig folyósították),
• bankszámlaszám (vagy folyószámla-szerződés), ahová az illetmény (fizetés) utalását kéri,
• házassági anyakönyvi kivonat (ha házas),
• gyermek (ha van) születési anyakönyvi kivonata vagy annak közjegyzővel hitelesített másolata,
• feleség/férj, gyermek (ha van) adószáma és társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ),
• a fenti okmányok fénymásolata is,
• 2 db 4x4 cm-es fekete-fehér vagy színes igazolványkép

A felsorolt okmányok hiánya esetén szerződéskötésre nem kerülhet sor!


Mit jelent a próbaidő?

A szerződéskötéskor legalább három, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.

Kell-e katonai esküt tenni?

Igen, szerződéses katonaként esküt kell tenni (a bevonulás napján).

Minimálisan mennyi időre kell vállalni a szerződéses katonai szolgálatot?

legénységi beosztás esetén 3 év, tiszti és altiszti beosztás esetén 5 év.

Meghosszabbítható-e a szerződéses katonai szolgálat időtartama?

Igen, a szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján alkalmanként, állománykategóriától függetlenül legalább kettő, de legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

Hány éves korig lehetek szerződéses katona?

Alkalmasság esetén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, azaz a 65. életévem betöltéséig.

Mit tartalmaz a szerződés?

• A szolgálati viszony kezdetét, jellegét,
• a próbaidő tartamát,
• a rendfokozatot,
• az eskü letételének időpontját,
• szerződéses szolgálati viszony esetén a szolgálati viszony időtartamát.

A szerződés megkötését követően kinevezési okmány készül.

Milyen kiképzésen kell részt venni?

Az alapkiképzés 10 hetes, két kiképzési ciklust foglal magában: általános alapkiképzést és a beosztás ellátásához szükséges szakalapozó kiképzést.

Hol történik a kiképzés?

A Magyar Honvédség Altiszti Akadémia bázisán, Szentendrén, vagy az MH Összhaderőnemi Parancsnokság által kijelölt katonai szervezetnél.

Az alap- és a szakkiképzés végén vizsgát kell tenni. Amennyiben a vizsga nem sikerül, nem kezdheti meg a szerződéses katonai szolgálatot az alakulatnál, emiatt pedig a szerződés (jogviszonyom) a próbaidő alatt indoklás nélkül megszűnik.
Nyelvismeret: A belépéshez amennyiben a rendfokozati létra aljáról kíván valaki indulni, nem szükséges idegen nyelvismeret.
Egészségügyi alkalmasság;    A szervezeten belül, tekintetet nélkül a betöltött beosztásra, az egészségügyi alkalmasság és a fizikai, erőnléti állapot, kimagaslóan fontos tényező.
Gyakorlat és rutin: Az újonnan érkezők teljeskörű alapkiképzést kapnak, majd azt követően specifikusakat is a tervezett beosztásoknak megfelelően. Így gyakorlat és rutin nélkül is be lehet kerülni az állományba.
Tantárgyak: A széles munkalehetőségek és a választható rengeteg betölthető beosztások miatt, viszonylag kis jelentőséggel bírnak a korábban tanult tantárgyakban szerzett tapasztalatok.
Képességek (pl. kézügyesség, kreativitás, gyorsaság, stb.) Mint az élet bármely területén, a Honvédségen belül is, hasznos és előnyt jelentő az, ha valaki többlet készségekkel, vagy képességekkel rendelkezik. A továbbiakban segíthet kiválasztani a megfelelő beosztást, feladatkört.
(forrás:honvedelem.hu)