Környezetmérnök

A hivatás története

A modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő levegőszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Környezetvédelmi tevékenységek kutatások sora vezette a szakembereket a felismeréshez, miszerint nem elég a káros anyagkibocsátásra fordítani a  figyelmet, ezenfelül sokkal fontosabb feladat, hogy racionálisan kellene gazdálkodni a bioszféra erőforrásaival és egész környezetünkkel. A 21. században már általánosan az országok, államok szintjén elismert törekvés a környezetvédelem

Hazánk egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája történt 2000 januárjában, amikor a Tiszába került cián-, majd nehézfém szennyezés a folyó és környéke ökológiai katasztrófáját okozta. A technika rohamos ütemű fejlődése, és az emberi hozzá nem értésből, felkészületlenségből adódik logikusan, hogy szükséges a szakember képzés, fejlesztés, tudományos szintű megközelítés. Erre azért van szükség, hogy a munkavégzésben, a mindennapok során az emberi tevékenység, a beavatkozás ne álljon ellentétben a természeti erőkkel, az egészséges környezettel. Környezetmérnök képzés Magyarországon 1992-ben indult először a Veszprémi Egyetemen.

Amit még tudni lehet a hivatásról

Ez igen változó lehet, tekintve, hogy a környezetvédelemnek több szegmense is létezhet.
El lehet képzelni egy klasszikus irodai munkát, akkor, ha inkább a tervezői, elemzői munka folyik. Itt amivel főleg találkozhatunk, azok a jogszabályok, statisztikai adatsorok, tanulmányok, bonyolult egyenletek.
Viszont elképzelhető ennek az ellentéte is: természet közeli munkavégzés pl. mintavételezés, környezettanulmányozás során. Itt nincs védve a munkavállaló a hőtől, a fagytól, sártól, esőtől, hótól, állatoktól, domborzati különbségektől. Persze csodálni is tudja a természetet, ha optimálisak a körülmények.
Harmadízben egy labor is lehet az „irodája” egy környezetmérnöknek, vegyszerekkel, kémiai anyagokkal, kémcsövekkel, képletekkel.

Előnyök

Az a tudat, hogy valami hasznosat teremt az ember, aminek következtében egy élhetőbb, egészségesebb lakóhely marad meg az utókornak. Ha valaki komolyan természetbarát, egy ilyesfajta munka nem is munka, hanem szabadidő töltés számára. Komoly elhivatottsággal könnyen önmegvalósítással lehet dolgozni a pályán. Hasonló beállítottságú emberekkel történik a munkavégzés, akik hasonlóan szeretik a természetet.

Hátrányok

Egy szakembernek nehéz akaratait érvényre juttatni, mert a környezetvédelem kérdését még ma is befolyásolja a politikai érdek. Nem mindig arra jut pénz, amire egy környezetvédelmi mérnök szeretné, hogy jusson. Társadalmi szinten még most sem ez az elsődleges szempont. Sokak azt gondolhatják, hogy csak egy buzgó aktivistáról van szó, akinek a munkája csak felesleges pénzszórás.
 

A szakma nagy arcai

• Dr. Domokos Endre
• Dr. Kerényi Attila
• Prof. Dr. Rakonczai János
• Dr. Heltai György

• Göczey András és Ungár Soma: „egykerekű bringa”
• Györgyi Viktor: szélerőmű
• Kardos Péter: kavitációs kazán
• Tóth Miklós: napelemes tetőcserép
• Thész János, Boros Béla és Király Zoltán: TBK-biodízel
• Kiss Péter: házi biogáz reaktor

GYIK

Hol helyezkedhetek el, mint környezetmérnök?
Többnyire vezetői pozíciót töltenek be az ipari, kereskedelemi, forgalmazási területen (pl autógyár környezetvédelmi részlegén), vagy az államigazgatásban pl. felügyeleti hatóságnál. Emellett kutatói, oktatói tevékenység is végezhető.

Milyen beállítottságú emberhez illik?
Aki tenni szeretne az egészségesebb környezet kialakításában; aki a természeti értékek megóvását tartja szem előtt; aki inkább reál és nem humán beállítottságú, természettudományos tárgyak állnak közel hozzá

Milyen szaktárgyakat kell várhatóan tanulni?

• talaj, víz, levegő, élővilág védelmével kapcsolatos ismeretek
• hulladék kezelésével, csökkentésével, elhelyezésével kapcsolatos ismeretek
• zajok, rezgések, sugárzások elleni védelem
• környezetgazdaságtan
• természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos társadalmi hatások
• speciális vállalkozói ismeretek
• környezeti menedzsment, hatásvizsgálatok, környezeti auditálás

Mennyi ideig kell tanulnom?
Az alapképzés 7 féléves, a mesterszak plusz 4 félév. Még alapképzésen léteznek szakirányok, specializációk. Ezek képzési helyenként eltérőek, pl. Miskolci Egyetem: geokörnyezetmérnöki specializáció, vagy környezettechnikai specializáció.
Egyetem választásánál érdemes lehet ezeket a szakirányokat ellenőrizni, mely kelti fel leginkább a jelentkező érdeklődését.
 

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés: „Megújult lendülettel szelektálja a lakosság az italos kartondobozokat. Az értékes újrapapír alapanyagnak számító tejes- és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtése, az elmúlt évek stagnáló eredményeit követően az idén várhatóan eléri majd a 23%-ot. A rekord eredmény ellenére Magyarországon továbbra is gyermekcipőben jár e hulladéktípus gyűjtése és újrahasznosítása, hiszen az EU tagállamaiban ennek átlagos értéke már 48%. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés célja ugyanakkor, hogy 2025-re 30%-ra növekedjen a lakosság által kedvelt, de szelektív gyűjtők helyett leginkább a kukákba dobott hulladékfajta visszagyűjtése.”

Hol képzik?

Alapképzések:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
• Debreceni Egyetem Műszaki Kar
• Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar
• Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar 
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
• Pannon Egyetem Mérnöki Kar
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar
• Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
• Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
• Széchenyi István Egyetem AUDI Hungaria Járműmérnöki Kar
• ​​​Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar

Mesterképzések:

• ​​​Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
• ​​​​​​Pannon Egyetem Mérnöki Kar
• ​​​​​Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar
• ​Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Belépő ismeretek

• ​​​​Nyelvismeret: legalább egy idegen nyelv használata az esetleges külföldi szereplőkkel való kapcsolattartás céljából. A szaktudás bővítése miatt is fontos külföldi publikációkat tanulmányozni, külföldi gyakorlatokat átültetni itthon.
• ​​​​​​Gyakorlat és rutin: szakmai gyakorlat letöltése környezetvédelemmel foglalkozó szervnél
• Tantárgyak: biológia, kémia, fizika, matematika
• ​​​​​Képességek: kreativitás, természettudományi jártasság, nyitottság
• Fizikai adottságok: az átlagnál kicsivel erősebb fizikum, jó látás, hallás szükséges, kifogástalan mozgásképesség
• ​​​​​​Soft skillek: problémamegoldás, rendszerszemlélet, felelősségtudat
• ​​​​​​​emelt szintű érettségi: matematika, vagy biológia, vagy informatika, vagy kémia, vagy fizika, vagy ágazati szakmai tárgyból
• ​​​​​​alapképzés elvégzése, majd szakosodás: fontos megjegyezni, hogy a környezetmérnökség egy tág témakör. Azon belül nagyon sok mindennel lehet foglalkozni (pl. víz, erdő, talaj, levegő). Az adott cég profiljából adódóan tovább-, átképzések szükségesek lehetnek. Ezért fontos lehet a specializálódás, az adott témakörben az elmélyített tudás megszerzése.