Logopédus

A hivatás története

Az ókorból is fennmaradtak feljegyzések, amelyek a beszéd folyamatosságának egy zavarát, a dadogást próbálták megszüntetni (lásd Démoszthenész). Az évszázadok során sokan foglalkoztak a beszéddel és zavaraival, a tudományos élet főleg az 1800-as évektől kezdve kialakuló, majd fokozatosan differenciálódó intézményhálózat, illetve folyamatosan fejlődő tudományok és az újabb eredmények folyamatosan alakították a logopédia szakmai hátterét. Fejlődésére nagy hatást gyakorolt többek között a pszichológia, szociológia, nyelvészet. A gyógypedagógus-képzés részeként érhető el, jelenleg az ország több egyetemén és főiskoláján.

Előnyök

Folyamatos szakmai fejlődés és változatos elhelyezkedési lehetőség. Gyakori a rövid idő alatt látványos (hallható) eredmény.

Hátrányok

Versenyképes fizetésnél alacsonyabb munkabér, szükségessé válhat a másodállás vagy magántanítványok fogadása. Beszámolók szerint az egészségügyben a logopédus szakmailag kevésbé van elfogadva a kollégái körében

A szakma nagy arcai

• Montágh Imre – gyógypedagógus, logopédus, színészképzés, beszédtechnikai oktatásában alkotott maradandót
• Meixner Ildikó – részképességzavarok fejlesztésében módszeralkotó

GYIK

Mi a logopédia?
Válasz: A gyermek fejlődése során kialakult, vagy később szerzett beszéd- és nyelvi zavarokkal foglalkozó gyakorlati tudomány, mely a gyógypedagógia egyik szakiránya, mégis mindegyikkel, és azon túl is számos kapcsolattal, társtudománnyal rendelkezik.

Ki a logopédus?
Válasz: Beszéd- és nyelvi zavarokkal foglalkozó gyógypedagógus, aki egy élethosszon át kezelheti, fejlesztheti tanítványait, klienseit.

Miért fontos a logopédia? 
Válasz: Minél később kezdődik el a fejlesztés, annál nagyobb utat kell bejárni az egyén fejleszthetőségének maximumáig.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

Nincs. Talán annyi, hogy logopédusok csak nők lehetnek, amelynek hátterében az lehet, hogy elvétve van csak férfi logopédus.
 

Újságok

• Logopédia c. folyóirat, mely tematikusan a szakmai eredményekről, kutatásokról és konferenciákon elhangzottakról számol be.
• A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító Tagintézményének videótára, amely számos rövid ismertetőt és (teljes) bemutató órát tartalmaz a logopédia egyes területeiről.

Hol képzik?

A képzést 2020. szeptemberben elindító intézmények:

• Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar
• Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
• Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
• Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
• Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar
• Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Belépő ismeretek

• Nyelvismeret: a főiskolai felvételihez nem kötelező a nyelvvizsga, előírt nyelvismeret nincs. A leghasznosabb a középfokú angol nyelvtudás, mivel az idegennyelvű szakirodalmak túlnyomórészt angolul olvashatók. Főiskolai végzettség megszerzésének feltétele a • nyelvvizsga, melyről az adott egyetem nyújt pontos tájékoztatást – általában középfokú az elvárt.
• Egészségügyi alkalmasság: a főiskolai felvételihez gyógypedagógia szakon nem szükséges, logopédia szakirányra jelentkezve viszont beszédalkalmassági vizsgálat történik. Köznevelésben való elhelyezkedéskor szükséges egy tüdőszűrő vizsgálat, és az alkalmazó     intézmény szervezésében évente egészségügyi alkalmassági vizsgálat történik.
• Gyakorlat és rutin: a főiskolai képzés alatt több alkalommal kötelezően elvégezendő a tanítási gyakorlat.
• Tantárgyak: gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai tárgyak.
• Képességek: kreativitás, nyitottság, tervezőkészség
• ​​​​​Fizikai adottságok: ép beszédszervek és megfelelően záródó fogazat (fogszabályzás szükséges lehet)
• ​​​​​Soft skillek: kommunikáció, empátia, rendszerszemlélet, problémamegoldás, konfliktuskezelés, monotóniatűrés