Mechanikai tervező mérnök

A hivatás története

A mérnök egy olyan személy, aki mérnöki tudományok területén dolgozik, ehhez megfelelő szakirányú, felsőfokú iskolai végzettséggel (alap vagy mesterdiploma) és megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik feladata teljeskörű ellátásához.
A mérnök feladata olyan módszerek kifejlesztése, amelynek segítségével gazdaságos és biztonságos módszerekkel, a technikai követelményeket szem előtt tartva, a műszaki tudományokban ismert törvények alkalmazásával műszaki problémákat old meg, mint új anyagok, szerkezetek, gépek vagy folyamatok tervezése, létrehozása, továbbfejlesztése, illetve az azokat kísérő gyártási folyamatok kontrollálása, továbbfejlesztése és karbantartása.

A mérnök hivatás több tevékenységre is utal, de mindnek van egy közös nevezője: a mérések pontossága és az ennek megfelelő tervek elkészítése. Dr. Buzás Ottó megfogalmazása szerint „A mérnökök feladata mindenkor olyan műszaki eszközök, gépek, berendezések, műtárgyak, rendszerek, hálózatok stb. tervezése és létrehozása, amelyeket az emberek mindennapi élete igényel.”

A mérnök szakma már i.e. kb. 3000 év óta létezik, de akkor – felsőoktatási intézmények hiányában – önképzéssel sajátították el a tudást – ez is bizonyítja, hogy nem elegendő érdeklődni a terület iránt, szükség van olyan személyiségjellemzőkre, amelyek segítenek minket a hivatásunk során. (Ezekről a tulajdonságokról később olvashatunk.)
Már a korai mérnöki alkotások között olyan találmányokat találhatunk, amely a mai napig hasznosan hozzájárul a technológia fejlődéséhez (pl.: kerék, hajók, utak stb.) A gépészmérnökök – majd a mechatronikai mérnökök – megjelenését az ipari forradalom indokolta. Jelenleg a 4. ipari forradalom korát éljük, ennek is az elején tartunk, így a jövőben számtalan új szakterület jelenhet meg.

Magyarországon először a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, pontosabban annak elődintézményében az Institutum Geometricumban sajátíthattuk el a hivatás alapjait. A felsőoktatási intézmények megjelenésével az autodidakta mérnököket felváltották a magasan képzett szakemberek, akiknek munkája nélkül az emberiség nem tartana ott, ahol. A mechanikai tervező mérnökök megjelenése az autói-, gépipar fellendülésének köszönhető. Érdemes már a felsőoktatás első éveiben eldöntenünk, hogy a rengeteg szakirány közül melyikkel foglalkoznánk a jövőben szívesen, hiszen mindegyik más-más kihívás elé állít majd minket pályánk során.

Amit még tudni lehet a hivatásról

Jellemzően időnk nagy részét az irodában töltjük. Az irodai munkakörnyezet bár önmagában nem hordoz olyan veszélyforrásokat, mint a por, füst vagy a gázok, de mivel időnk nagyobb részében a gép előtt ülünk érdemes betartani a következő szabályokat:

• a monitor tetejének a magassága a szemmagassággal megegyező, legalább 50 cm távolságra van tőlünk;
• a karok párhuzamosan helyezkednek el a padlóval,
• a székünk beállításánál fontos, az optimális ülőmagasság beállítása,
• szerencsés, ha az asztal állítható magasságú, hogy akár állva is dolgozhassunk mellette.

Ha viszont az értékesítésből is kivesszük a részünket, akkor sok utazással is számolhatunk a pályánk során.
A gyártási folyamatok nyomonkövetése során szintén szükséges betartanunk olyan munkavédelmi előírásokat, mint sisakhasználat, megfelelő munkaruha és cipő viselete.

Előnyök

• irodai munkavégzés,
• társadalmi megbecsülés,
• versenyképes tudás,
• magas fizetés,
• távmunka lehetőség

Hátrányok

• a munka monotonná válhat,
• folyamatos változás
• egymásra utaltság
• kiszolgáltatottság a gazdaságnak

A szakma nagy arcai

• Bánki Donát
• Bláthy Ottó
• Galamb József
• Gábor Dénes
• Kandó Kálmán
• Gschwindt András (MASAT-1)

GYIK

Lány vagyok, lehetek mérnök?
Természetesen. Minden híresztelés ellenére nem csak a fiúk lehetnek jó mérnökök.

Elsajátíthatom-e otthon az álláshoz szükséges tudást?
Sajnos nem, szükséges hozzá a felsőfokú végzettség.

Tudnom kell-e valamilyen idegen nyelvet?
Igen. Hiába tervezel Magyarországon munkát vállalni, előfordulhat, hogy a kollégáid között lesz olyan, akivel idegen nyelven kell kommunikálnod, vagy a tervező program kezeléséhez lesz szükséged erre a tudásra.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

Tervezett avulás legendája – az egyes gépek direkt úgy kerülnek megtervezésre, hogy egy bizonyos használati szám után, azok tönkre menjenek. Van olyan változat is, ahol úgy tartják, hogy a gép direkt a jótállásig működik, majd annak megszűnése után tönkre megy, hogy új cikket vehessünk. A mérnöki szakot nem lehet befejezni időben – kering egy olyan legenda is, hogy a mérnöki szakok olyan nehezek, hogy azt képtelenség adott időben befejezni. Ezt sokan cáfolták már. Minden találmány mögött egy magyar tudós áll – szeretjük azt gondolni, hogy minden fontos kutatási eredménynek köze van magyar szakemberekhez, de ez sokszor fals információnak bizonyul. (Például Asboth Oszkár és a helikopter)

Hol képzik?

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: gépészmérnöki- vagy mechatronikai mérnöki szak, amely az alábbi felsőoktatási intézményekben alap- és mesterszakon, nappali és levelező rendszerben:

• BME–GPK - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar
• DE-MK - Debreceni Egyetem Műszaki Kar 
• EDUTUS - Edutus Egyetem
• ME-GÉIK - Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar 
• OE-AMK - Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar
• OE-BGK - Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
• PE-MK - Pannon Egyetem Mérnöki Kar 
• SOE-SKK - Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti Kar 
• SZE-GIVK - Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar 
• SZIE-GÉK - Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar