Mentőtiszt

A hivatás története

A mentőautó és mentőtiszt fogalma leginkább abból a szükségletből nőtte ki magát, hogy a háborús időkben a csatatéren megsérült katonákat rendszerint el kellet szállítani a csataterekről egy-egy harc lefolyása után, hiszen a katonák nem hagyhatták, hogy sebesült társaik magukra maradjanak, éhezzenek vagy az ellenség kezébe kerüljenek. Az 500-as évek elején, Mauricius bizánci császár különleges lovagokkal felruházta lovasok mentőcsoportjait, amelyek lehetővé tették, hogy a sebesült embereket terepi kórházakba szállítsák.  A 11. században a keresztesek álmodták meg az új és modernebb kocsikat a betegek szállítására. Az 1700-as évek elejére az európai városok önkénteseket használtak, hogy hordágyakkal gyalog sérült civileket szállítsanak. Az 1770-es évek végétől az önkéntesek lóvontató járművekre váltottak.  Röviddel az amerikai polgárháború után, Dr. Edward Barry Daltont, aki orvosként dolgozott a hadseregben, kinevezték a New York-i és a környező megyék nagyvárosi egészségügyi osztályának vezetésére, és az ő nevéhez fűződik az első modern stílusú mentőszolgálati rendszer kifejlesztése melynek elsődleges célja az volt, hogy megbirkózzon a kolera járvánnyal. Ebben az időszakban a rendőrség és a felügyelők, akik megbetegedéssel találkoztak, felvették a kapcsolatot a diszpécserrel, aki aztán egy mentőcsoportot küldött a helyszínre a betegek elszállítására. Ez a szervezet olyan jól működött, hogy 1869-ben a New York-i Bellevue Kórház kórházi mentőszolgálatot indított. Valójában ez a négy alapelv (behívás, diszpécser, szállítás és kórház) továbbra is a modern mentőrendszer lényege, még akkor is, ha a szállítás módjai megváltoztak. Az 1950-es évekre az Egyesült Államok egész területén megtalálhatók voltak a mentőautók, de a betegek és sérültek ellátása gyakran kaotikus volt, így az 1960-as években a Nemzeti Közúti Forgalmi Biztonsági Törvényben a sürgősségi dolgozók képzését szabványosították.  1973-ban 300 EMS-rendszert hoztak létre az Egyesült Államokban. Az elkövetkező néhány évtizedben kiegészítő szabályozás és finanszírozás segítségével, a sürgősségi orvosi szolgálatok olyan korszerű rendszerekké alakultak, mint napjainkban.

Magyarországon az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely közel hetven éve látja el mentési és betegszállítási feladatait. A szervezett mentés előzményei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza. Jogelődei az 1887-ben alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) és az első világháborút követően 1926-ban életre hívott, országos kiterjedésű mentőállomás-hálózatot üzemeltető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt. A generációk által felhalmozott tudással és infrastrukturális háttérrel alapított új, országos hatáskörű intézmény, az OMSZ az elmúlt 129 év mentéstörténetének, fejlődésének letéteményese. Ennek egyik legbeszédesebb példája, hogy a mentés 1948. évi államosítása során, a Mentőszolgálat személyi állományának és infrastruktúrájának több mint 90%-át a VVOME, orvos-szakmai hátterét és a fővárosi alapokat pedig a BÖME biztosította. Nemzeti mentőszolgálatunk a mentés centralizáltabb struktúrájával, hierarchikusan felépített szervezeti formájában fejlődött tovább. Ennek megfelelően működése is egyedülálló; induláskori mentőállomás-hálózatát több mint háromszorosára, személyi állományát húszszorosára, járműveinek számát hatszorosára növelte.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége – 2011. december 1. óta jogerősen – a Fővárosi Törvényszék által 01-02-0014632 sorszám alatt nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, szakszervezet.

A szervezet céljai:
• elsődleges kiemelt célja a magyarországi mentődolgozók munkajogi és szociális érdekeinek képviselete, továbbá
• az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan működőképes, alkupozíción nyugvó érdekegyeztetési rendszer jöjjön létre, amely megteremti a mentődolgozók körében az európai uniós szintű kereseti, szociális viszonyokat;
• egységesen és hatékonyan képviselje és érvényesítse az Országos Mentőszolgálat által foglalkoztatott munkavállalók – továbbiakban: mentődolgozók – sajátos társadalmi, gazdasági, szakmai, szociális és kulturális érdekeit; továbbá
• fellépjen a mentő, mint hivatás állami és társadalmi, anyagi és erkölcsi elismeréséért, valamint a mentődolgozók személyiségi és állampolgári jogainak érvényesítéséért; és
• foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben balesetet szenvedett mentődolgozók számára a megmaradt képességeikre építve a legmagasabb szintű, számára tartós foglalkozást és önmegvalósítási lehetőséget biztosító foglalkoztatást elősegítése, támogatása, érdekeinek védelmét ellássa, valamint
• a nyugdíjas mentődolgozók szociális érdekeinek képviseletét felvállalja.
(Forrás: https://momsz.hu/momsz/a-momsz-tortenete-es-celjai/)

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft a kórházon kívüli sürgősségi ellátásoknak olyan eseteit végzi, melyek során kiemelt felkészültségű szakembereket és mentéstechnikai, orvosdiagnosztikai és terápiás eszközöket juttat rövid idő alatt az esemény helyszínére. Feladataink között gyakoriak a közlekedési, munkahelyi és háztartási balesetek, de bel- és ideggyógyászati, gyermekgyógyászati, mérgezési és akár szülészeti eseteket is ellátnak. Kiemelten jelentős sporteseményeknél (pl. Formula 1) mozgóőrségét és külföldi őrzött betegszállításokat is végeznek. A helikoptereiken szolgálatot teljesítő egészségügyi, úgynevezett HEMS Crew (Helicopter Emergency Medical Service Crew) személyzet vezetője mindig orvos. Ők sürgősségi szemlélettel bíró, a földi mentés során nagy tapasztalattal rendelkező szakorvosok. A paramedikusok jelentős hányada mentőtiszt, akik a sérült, illetve a betegellátás során önálló tevékenységet végezve segítik elő akár tömeges balesetek hatékony és szakszerű felszámolását. Kollégáik közül egyre többen rendelkeznek különböző európában elismert szakmai felkészültséggel (ALS, EPLS, ATLS, ITLS), de a munkavégzéshez és a biztonságos légiüzemeléshez szükséges HEMS és ACRM vizsgákkal is rendelkeznek. Elvárás legalább egy európai nyelv társalgási szintű ismerete. Felügyeleti szerve az Országos Mentőszolgálat. Bázisaik Budaőrsön, Balatonfüreden, Sármelléken, Pécsen, Szentesen, Miskolcon, és Debrecenben vannak.
Az OMSZ irányítása mellett repülnek, a feladatokat a 104-es, illetve a 112-es segélyhívó számon beérkező megkeresések értékelése után az OMSZ illetékes irányító csoportja adja - a légikoordinátoron keresztül - a legközelebb állomásozó helikopter személyzetének.

Küldetésük legfontosabb célja - összhangban az alkotmánnyal -, hogy a lakosság egészének biztosítsák minél nagyobb arányban a 15 percen belüli kiérkezést, a légimentés elérhetőséget, megteremtve ezzel az esélyegyenlőség feltételeit.

Alaptevékenységüket napkeltétől napnyugtáig végzik. Ez az ügyeleti idő szezonális ingadozásával jár, a téli hónapokban lényegesebb rövidebb a szolgálati idő. Tekintettel arra, hogy a magasan képzett állomány és a nagyértékű technika minél nagyobb arányban végezhesse feladatát, 2007 tavaszától már reggel 6 órától kezdik a szolgálatot.

A fenti keretek között országos és éves átlagban jelenleg havonta mintegy 180 feladatot végeznek el, melynek közel 70 %-a primer mentés. A mentések 70-80 %-a baleseti ellátás, a traumatológia körébe eső feladat, a többi pedig belgyógyászati, neurológiai sürgősségi eset.

Alaptevékenységük finanszírozására az Egészségügyi Minisztérium előirányzata szerinti állami finanszírozásban részesülnek, ez azonban a napi működésre is alig-alig elég, fejlesztésre, képzésre, illetve beruházásra nem jelent fedezetet. Ezért van különös jelentősége a jelenlegi szervezeti forma nyújtotta lehetőségeknek, miszerint piaci alapú szolgáltatást is nyújthatnak.

Amit még tudni lehet a hivatásról

A mentőtisztek az ügyeleti beosztástól függően az esti órákban, ill. éjszakai műszakban vagy hétvégén is dolgozhatnak. Gyakran kell a szokásos munka és szolgálati időn túl is dolgozniuk. A munkavégzés helye a mentőállomás, a különböző egészségügyi intézmények és a mentési helyszínek között folyamatosan váltakozik. A betegek vagy baleseti helyszínek felkeresése során a rossz útviszonyokkal vagy a kedvezőtlen időjárási feltételekkel is számolni kell. A mentőtisztnek számolni kell azzal, hogy a mentés során gyakran adódnak fokozott fizikai igénybevétellel, balesetveszéllyel járó helyzetek. Ezen kívül a cseppfertőzés, a páciens vérével való közvetlen érintkezés fertőzésveszélyt jelenthet. Ennek jelentősége világszerte éppen a korona vírusfertőzések okán megnőtt.  Előfordulhat, hogy veszélyes organizmusokkal vagy mérgező anyagokkal kell dolgoznia. Munkája során az érzékszervek fokozott jelentőséggel bírnak (főként a szaglás, ízlelés, színérzékelés és látásélesség).

Magyarországon az egészségügyi rendszer zajló átalakítása, az új kórházi struktúra kialakítása egyértelművé tette, hogy a praehospitalis szak jelentősége felértékelődik, szerepe még fontosabb lesz, amelynek sajátos munkakörnyezete van (légimentés).

Előnyök

mentőtisztként lehetőség nyílik másokon segíteni, életeket menteni, csapatban dolgozni, jól szervezett tevékenységet folytatni, amelyek során jól bevált, logikus megoldásokat lehet alkalmazni, felelősségteljes munkát ellátni, kockázatot vállalni.

Hátrányok

a mentés stresszel jár, nagy lélekjelenlétet követel, fokozott az érzelmi és pszichés terhelés, a munkaidő kiszámíthatatlan, igy rendszertelen életmóddal jár, amelyhez alkalmazkodni kell.

A szakma nagy arcai

• Nancy Lee Caroline - Amerikai orvos és író, aki sürgősségi betegellátásba dolgozott. A Freedom House alapítója ami az első olyan sürgősségi betegellátó volt az Amerikai Egyesült Államokban ahol képzett szakemberek alacsony jövedelemmel rendelkező rétegeknek is nyújtottak sürgősségi ellátást az 1960-as, 70-es években. Továbbá őv olt az Izraeli vöröskereszt első igazgatója, ami miatt kollégái el is nevezték "Izrael teréz anyjának"
• Thom Dick - A EMS World Editorial Advisory Board tagja, illetve több száz cikk és három könyv szerzője.
• Geller Éva - Az első Magyar női mentőtiszt
• Györfi Pál - Az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Kommunikációs PR igazgatója

GYIK

Hány évet kell tanulnom, hogy mentőtiszt lehessek?
Válasz: Az érettségi után egyetemre kell jelentkezned. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karai körül választhatsz. A képzési idő rendszerint 8 félév.
A mentőtiszt képzésről tővebb információt találsz a www.felvi.hu weboldalon.

Mentőtisztként csak az OMSZ-nál dolgozhatok?
Válasz: Nem. A mentőtisztek elhelyezkedhetnek mentőszolgálatoknál, szeretetszolgálatoknál, a Vöröskeresztnél, katasztrófavédelemnél, és a szociális vagy oktatási szektor más területein is, pl. járművezető-képzésben elsősegély-oktatóként.

Menőtisztként sok vérrel és félelmetes helyzettel kell találkoznom?
Válasz: Nem feltétlenül. A hiedelmekkel ellentétben a mentőtisztek legtöbbször hirtelen rosszullétek, kisebb otthoni balesetek vagy betegszállitás céljából kapnak hivást. Természetesen fel kell készülni komolyabb balesetek ellátátsára is.

Mentőtisztként tudok külföldön is munkát vállalni?
Válasz: Természetesen igen. Amennyiben beszélsz legalább egy idegen nyelvet, úgy ebben a szakmában a világ bármely helyén megállod a helyed.

Mentőtisztként lehetőség van rugalmas munkabeosztásban dolgozni?
Válasz: A mentőtisztek az ügyeleti beosztástól függően az esti órákban, ill. éjszakai műszakban vagy hétvégén is dolgozhatnak. Gyakran kell a szokásos munka és szolgálati időn túl is dolgozniuk, igy ez a munkakör nem mondható rugalmasnak. Javaslom, hogy amennyiben érdekel a mentőtisztek élete, úgy keress cikkeket, videókat, interjúkat mentőtisztekkel.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A mentőtisztek nem eléggé képzettek, nem kell felsőfokú végzettséget szerezniük.
A mentőtisztek felsőfokú végzettséget szereznek, illetve  folyamatosan gyakorlatot is teljesitenek az egyetemen eltöltött négy év alatt.

A mentőtisztek nem egyenlően látnak el különböző betegeket, előitéletesek.
Sokszor támadták a metőtiszteket azzal, hogy a kisebbéget különböző bánásmódban részeitették. A mentőtisztek azonban a páciensekre úgy tekintenek, mint betegekre, egy emberi testre, amelyen segiteni kell. Legtöbbször vészhelyzetben gyorsan, precizen kell eljárni, idő sincsen előitéletek gyártására.

A mentőtisztek szigorúak, nem együttérzőek.
A mentőtisztek elsődleges feladata a betegek stabilizálása, mely magas fokú koncentrációt igényel. Gyorsan és precizen kell a munkájukat végezni, nincs lehetőség hibázni. Amennyiben a vészhelyzet már nem áll fenn, a mentőtisztek aktivan részt vesznek a betegek és hozzátartozóik pszichés támogatásában is.

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

A magyar  mentőszolgálat a lakosság életmentő ismereteinek fejlesztése érdekében számos lépést tesz, melynek fontos eleme az elsősegélynyújtás és az újraélesztés oktatása.

Élet Mentő Pont – Új márka az életmentésben
Az Országos Mentőszolgálat „életmentő márkát” alapított. Az Élet Mentő Pont márkanév egy olyan, társadalmi felelősségvállalást tükröző értéket jelenít meg, amit a birtokosa az emberek életbiztonságáért képvisel. A kezdeményezés célja, hogy a márkához csatlakozó cégek, vendéglátó helyek, üzletek, sportlétesítmények, szolgáltatók teremtsék meg az azonnali életmentés feltételeit arra az esetre, ha valaki éppen ott kerül hirtelen életveszélybe, például hirtelen szívmegállás miatt újraélesztésre szorul. Az Élet Mentő Pont minősítés feltétele, hogy az ott dolgozók elsajátítsák az életmentés alapjait, és legyen a helyszínen egy bárki által használható defibrillátor készülék is. A programhoz elsőként egy belvárosi prémiumkategóriás étterem (St. Andrea Wine&Gourmet Bár) csatlakozott, ahol 26 alkalmazott (pincérek, szakácsok, stb.) részesült életmentő képzésben, valamint beszereztek egy félautomata defibrillátort is.

Szív City applikáció
2017. október 16-án, az Újraélesztés Nemzetközi Napján különleges életmentő applikáció indult Magyarországon. A Szív City lényege, hogy bárki, aki kedvet, késztetést érez arra, hogy vészhelyzetben életet mentsen, egy applikáció segítségével riasztást kaphat mobiltelefonjára, ha a közelében közterületi újraélesztésre van szükség. Az applikáció az elsősegélynyújtót gyorsan a helyszínre navigálja, így pillanatokon belül elkezdheti az újraélesztést, a mentő megérkezéséig is esélyt adhat a betegnek a túlélésre. Az applikáció összeköttetésben áll a mentők irányítórendszerével, vagyis az oda beérkező segélyhívás alapján a mentésirányító nem csak mentőautót indít a helyszínre, hanem egy gombnyomással riasztja a legközelebbi Szív City elsősegélynyújtókat is.

Wake Up! kampány
Ugyancsak az újraélesztés ügyét szolgálja, hogy ősszel az Országos Mentőszolgálat az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, a Magyar Resuscitatiós Társaság, és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium diákjainak közreműködésével egy fiataloknak szóló országos és újszerű kampányt indított. A kampány során budapesti és vidéki fesztiválokhoz, nagyobb ifjúsági rendezvényekhez csatlakozva oktatóbabákkal települnek ki a szakemberek, hogy gyors és gyakorlatias oktatással képezzék ki a fiatalokat az újraélesztésre.

Hősképzés
Az egész országra kiterjedő „Hősképzést” indított 2018. januárjától az Országos Mentőszolgálat. Az életmentéshez kedvet és bátorságot érző laikusok minden hónapban ingyenes újraélesztés oktatáson, gyakorláson vehetnek részt az OMSZ megyeszékhelyi mentőállomásain. A Szív City rendszeréhez csatlakozó önkéntesek és a más tanfolyamokon korábban kiképzett laikusok számára is jó lehetőség az OMSZ „Hősképző” rendszere, hiszen a megszerzett tudást rendszeres gyakorlással ébren tartva várható el a legmegfelelőbb segítségnyújtás egy valódi vészhelyzetben. A Hősképző tanfolyamra minden hónap utolsó hétfőjén 15 és 17 óra között várják az érdeklődőket a megyeszékhelyi mentőállomások szakemberei.

Hol képzik?

• Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar (DE-EK)
• Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (PTE-ETK)
• Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE-ETK)

Belépő ismeretek

Az általános iskola elvégzését követően egy gimnáziumban vagy – egészségügyi ágazati – szakközépiskolában érettségit kell tenni, majd a korábban felsorolt egyetemek valamelyikén szükséges diplomát szerezni ápolás és betegellátás (mentőtiszt) szakirányon. A felvételi során a pontszámításba halmozottan nagy szerepet játszanak a következő tantárgyak: biológia, fizika, informatika, kémia, magyar nyelv és irodalom, illetve a szakmai előkészítő tárgyak, mint az egészségügyi alapismeretek és a  közgazdasági alapismeretek, melyek közül kettőt kell választani. Érdemes ezek közül az egyik tantárgyat, vagy akár mindkettő tantárgyat emelt szintű érettségi keretein belül elvégezni, így magasabb pontot érhet el a jelentkező a felvételi során. A képzési idő az egyetemeken rendszerint 8 félév. A négy éves alapképzés után alapellátásos és sürgősségi szakember válik a hallgatókból. Mentőtiszt 1-2-3-t különítenek el egymástól (C-D-E mentőtiszteket), ami a kompetenciák függvényében növekszik. A főiskola befejezése után a mentőtisztek még nem végezhetnek például RSI-t, kardioverziót defibrillátorral csak gyógyszeresen, fibrinolízist, tolakosztómiát csak traumás újraélesztés kapcsán, így többek között az utóbb említett modulokat külön vizsga keretein belül kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki a legmagasabb szintű mentőtiszt lehessen.

Előnyt élveznek a későbbi munkavégzés során azok, akik beszélnek idegen nyelveket.
Annak, aki mentőtiszt szeretne lenni, fontos tisztában lennie azzal, hogy a fertőző betegség kizáró ok ezen a munkaterületen. A vizsgálatoknál a finom kézmozdulatokhoz fontos a kéz- és az ujjak épsége, ügyessége, illetve az érzékszervek is fokozott jelentőséggel bírnak (főként a szaglás, ízlelés, színérzékelés és látásélesség). A fizikai adottságokat tekintve, mentőtisztnek lenni sok mozgással járó tevékenység, így olyan személy a legalkalmasabb erre a pozícióra, aki bírja a gyors ütemben, folyamatos mozgással járó munkafeladatokat, illetve fizikailag egészséges, így gyorsan és problémamentesen tud a betegekhez eljutni. Mentőtisztként sokszor lehet találkozni a toleranciát próbára tevő magatartásformákkal, ezáltal elengedhetetlen a verbális és fizikai agressziók megfelelő kezelése és az előítélet mentesség. Soft skillnek számít ezen a területen többek között a pontosság, a figyelem koncentráció, az empátia, a stressz tolerancia, a felelősségvállalás, a megfelelő kommunikációs készség, az önállóság és a térbeli tájékozódás.

Továbbképzési lehetőség a praehospitalis (légimentés) szak felé:
A bázisokon szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozók (Orvosok és Paramedikusok) egy része főállású alkalmazott, illetve a többiek részmunkaidőben foglakoztatott személyek. Több éves, kórházban és az Országos Mentőszolgálatnál szerzett tapasztaltat után kerülnek céghez. A paramedikusaik jelentős része főiskolai végzettségű vagy jelenleg is főiskolai tanulmányait végző szakember. Ezzel a lépéssel egy olyan fejlesztés indult el, ami az országban egyedülálló helyzetet eredményezett: rendkívül magasan képzett mentőegység tudja a praehospitalis szakban a sérülteket/betegeket ellátni, emelve ezzel az eredményességet, javítva a kezelt páciensek esélyeit.
A cégnél történő alkalmazásnak további feltétele az a tanfolyam, ami a légijármű fedélzetén végzendő orvosi beavatkozások speciális körülményeit taglalja, típusismeretet oktat, valamint repülős, műszaki és általános navigációs kérdéseket tárgyal (HEMS, ACRM). A képzések alapfeltételei annak, hogy valaki a légimentésben dolgozhasson. Emellett éves szakmai képzéseken és azt követő vizsgán esnek át dolgozóik, ezzel is biztosítva azt, hogy munkájukat folyamatosan a legmagasabb szinten végezhessék.