Óvodapedagógus

A hivatás története

Angliában a 17. századtól kezdve „dame school” néven sorra jöttek létre azok a magánvállalkozások, amelyekben egy idősebb nő – általában saját lakásában – tíz, húsz, esetleg harminc gyermeknek kezdte el az alapkészségek: az olvasás, írás és számolás tanítását.

Az intézménnyé szerveződés magasabb szintjeként jelent meg Nagy-Britanniában a 19. század elején az úgynevezett „infant school” intézménye. Ezeknek a kisgyermekiskoláknak az archetípusát Robert Owen (1771–1858) hozta létre a New Lanark-i textilgyárban dolgozó munkásgyerekek számára. A gyárigazgató a 2–6 éves korú gyerekek számára létesített iskoláiban új nevelési módszereket alkalmazott. Wilderspin pedagógiájának középpontjában a gyermekek foglalkoztatása állott.

Személyes tapasztalatai vezették arra a felismerésre, hogy nagyobb létszámú gyermekcsoportok esetén a tanítónak folyamatosan le kell kötnie a tanítványai figyelmét valamilyen jó szervezett tevékenységgel. „A képzés nagy titka leszállni színvonalukra, és gyermekké válni.” Mindeközben meg kell „akadályozni a tétlenséget, amelynek rendetlenség az eredménye, és gondoskodni az állandó elfoglaltságról” (Vág 1969:174.).

Első óvodáink pedagógiai arculatának kialakulását jelentős mértékben befolyásolta az angol minta. BrunszvikTeréz grófnő (1775–1861), a magyar óvodaügy kezdeteinek meghatározó személyisége ismerte Wilderspin Infant Education című, 1825-ben megjelent fő művét, pontosabban annak németre fordított, átdolgozott változatát, amely 1826-ban jelent meg Bécsben. Közép-Európa első kisdedóvó intézetét Brunszvik Teréz Budán, a krisztinavárosi Mikó utcában 1828. május 27-én nyitotta meg csendben, minden különösebb feltűnés nélkül. Az alapító karizmatikus egyéniségének és fáradhatatlan szervezőmunkájának köszönhetően hamarosan újabb óvodák alapítása következett Budán, Pesten, Besztercebányán, Pozsonyban, Kolozsvárott, Sopronban, Szabadkán, Kassán, Gyomán és Szombathelyen.
 

Amit még tudni lehet a hivatásról

Az óvodapedagógus elsődleges tevékenysége a 3-7 éves gyermekek nevelése, testi- lelki fejlődésük biztosítása. Az óvodai mindennapok során különböző műveltségterületeken belül tervezi az életet: mozgás, mese, vers, külső világ tevékeny megismerése környezeti és matematikai tartalommal, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajz, festés, mintázás, kézimunka, játék és munka jellegű tevékenységek. Első lépés a tervezés: minden napot tudatosan megtervez, felépít, majd az adott napon a gyermekek igényeihez igazodva valósítja meg azt. Másik fontos tevékenység a mulasztási napló kitöltése, ami gyakorlatilag a napi névsor, létszám összesítése. A pedagógiai naplót heti szinten vezeti, ebben kerülnek leírásra a tervek, a gyermekek fejlettségi szintjének dokumentálása, programok tervei. Évi kétszer a gyermekek egyéni fejlettségét megfigyeli, dokumentálja, a szülőkkel konzultál. Ezek alapján készít a pedagógus évi kétszer egyéni fejlesztési tervet minden gyermeknek személyre szabottan, s ezt figyelembe véve tervezi a csoport éves tevékenységét. Továbbképzéseken vesz részt, munkaközösségek foglalkozásain jelenik meg. A szülőkkel való kommunikáció, kooperáció is fontos részét képezi a tevékenységeknek.
 

Előnyök

• Változatos munkavégzés: egyik nap sem ugyanolyan, hiába a napirend határozza meg a gyermekcsoport életét- a pedagógus minden nap mással kötheti le a gyermeke figyelmét.
• Kreativitás fejlődése: egyre több és jobb ötlet alakul ki a fejünkben, ahogy óvodapedagógusként telik az időnk.
• Konfliktuskezelés: a gyermekek és a felnőttek közötti konfliktusok jobb átlátása, megoldása.
• Szülők általi megbecsülés: jó esetben a csoportba járó gyermekek szülei megbecsülik, tisztelik, és szeretik a pedagógust.
• Gyermekektől kapott szeretet: felbecsülhetetlen. A legerősebb motiváció.
• Együttműködési készség fejlődése: sok kollégával kell szorosan együttműködni nap mint nap, ez erősíti a kooperációt.

Hátrányok

• Türelem: a rossz napokon is rengeteg türelemmel kell a gyermekekhez fordulni, ami rettentő nehéz.
• Társsal való közös munka, ha nem egyeznek az elveitek: a mindennapjaidat nehezíti meg. Természetesen van rá megoldás vagy megegyezés, vagy külön csoportokban való munka.
• Szülőkkel való megfelelő kommunikáció: Idővel sokat fejlődik, eleinte azonban nehéz ráérezni a megfelelő kifejezésekre, illetve információmennyiségre, amit a szülőknek továbbítani lehet a vezetőség felől.
• Koncentráció, figyelem egész nap: Mivel az óvodapedagógus felelőssége, hogy mi történik a gyermekekkel minden nap, ezért egy percre sem lankadhat a figyelme. Ez a nap végére nagyon fárasztó lehet.

A szakma nagy arcai

• Brunszvik Teréz: első óvoda létrehozója Európában; az ő tanácsai, tapasztalatai nyomán dolgozták ki pl. Németországban az óvodarendszert
• Robert Owen: 19. századi Nagy- Britanniában megtiltotta a tíz év alatti gyerekek dolgoztatását a szövőgyárban
• Friedrich Fröbel: jelentős szerepe van azóvodapedagógia kialakulásában. Ő dolgozta ki a 2-7 év közötti gyermekek (óvodáskorúak) nevelésének elméletét, s ehhez a tevékenységhez megfelelő intézményt is teremtett 1837-ben Blankenburg városában, Türingiában megalapítja a Kindergarten elnevezést viselő intézményt

GYIK

Nem idegesítenek fel sokszor a gyerekek?

Néha tényleg mérges vagyok egy- egy gyerekre, ha szánt szándékkal bánt másokat, zavarja meg a mesét, az éneket. Viszont mivel sokszor öntudatlanul kerülünk olyan helyzetbe- ahol „ideges lehetnék” egy gyermekre, akkor inkább megbeszéljük a problémát, és megpróbálunk közösen megnyugodni (hiszen ilyenkor ők is fokozott izgalmi állapotban vannak általában) és megoldást találni.

Hogy van türelmed ennyi gyerekhez egyszerre?

Nem tudom. Általánosságban nem vagyok türelmes ember, de a gyerekekkel inkább kitartó vagyok, és következetes, valószínű ez a türelem?

Hogyan tudsz ilyen sok felé figyelni mindig?

Már az egyetemen a gyakorlatok során fokozott figyelmet fordítottunk arra, hogy kialakuljon bennünk ez a képesség. Például mindig megpróbálok úgy helyezkedni, hogy lássam az ajtót. Fontos látni, hogy ki jön be, és pláne, hogy ki megy ki! Egy idő után minden ilyen automatikussá válik, és nem is kell rá külön koncentrálni.

Honnan van ennyi ötleted?

Sok pedagógusoknak készült könyv, újság van, amik tematikusan leírva adnak ötleteket, sőt konkrét terveket is lehet találni bizonyos kiadványokban. Mi óvónők, egymástól is sok mindent ellesünk, eltanulunk. Ezek mellett én leginkább az interneten szoktam böngészni, összegyűjteni, ami az adott témához tetszik, és korcsoportnak megfelel, majd kiválogatni, amit tényleg meg is fogunk csinálni az oviban.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

Az óvónénik végtelenül türelmesek. – Inkább kitartók, és következetesek. Néha nálunk is elszakad a cérna, ami nem azt jelenti, hogy kiabálunk a gyerekekkel, hanem hogy azután is higgadtan viszonyulunk a konfliktushoz.

Nem vették fel máshova, hát elment óvónőnek. – Biztosan van ilyenre is példa, de azért nem ez az általános. Sokan tényleg „csak” egy diplomát akarnak, és elvégzik az óvodapedagógus szakot, majd soha nem dolgoznak óvodában. Sok más szakkal is van ez így. Azonban, aki óvodában dolgozik minden nap, az elismerést és tiszteletet érdemel, mert nem mindenki tudja ezt csinálni. Ha pedig valaki kételkedik ebben, próbálja ki- egyébként is munkaerőhiány van, szívesen látunk bárkit, aki megbirkózik a feladattal.
 

Hol képzik?

Felsőoktatási intézmények:

• Apor Vilmos Katolikus Főiskola
• Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
• Eötvös József Főiskola
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar
• Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar
• Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
• Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar
• Nyíregyházi Egyetem
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
• Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
• Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

• Minerva: Kisgyermekgondozó Nevelő tanfolyam

Belépő ismeretek

• Nyelvismeret: Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges, későbbi munkavállalás soIskolai előfeltételek: érettségi vizsgarán azonban nem kifejezetten szükséges, hacsak nem adott nyelvvel külön foglalkozó óvoda a munkavégzés helye.
• Egészségügyi alkalmasság: székletvizsgálat, vérvétel, később évente: tüdőszűrés és orvosi alkalmassági vizsgálat (vérnyomás, szemvizsgálat)
• Gyakorlat és rutin: A képzés során kötelezően letöltendő intézményi gyakorlat van, minden képzési helyen más követelményekkel és időintervallummal.
• Tantárgyak: Pszichológiai, pedagógiai, társadalomismereti, informatikai, illetve módszertani tantárgyak (ének- zene és módszertana, anyanyelvi- irodalmi nevelés és módszertana, matematika és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, testnevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana)
• Képességek: kreativitás, figyelem, türelem, kézügyesség, kompromisszumkészség, nyelvi kifejezőképesség, együttműködés, önálló munkavégzés, megfigyelőképesség, felelősségtudat, gyermekszeretet   
• Fizikai adottságok: nem szükségesek
• Soft skillek: kommunikáció, konfliktuskezelés, problémamegoldás, empátia, szervezési készség, stressztűrés
• Hivatás műveléséhez szükséges alapkövetelmények (a teljesség igénye nélkül):
  • Szakirodalomban való jártasság
  • Óvodai nevelési folyamat ismerete
  • Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának ismerete
  • 3- 7 éves korú gyermekek, fejlesztésük teljes körű ismerete
  • Elkötelezettség a hivatás iránt