Szülésznő

A hivatás története

A szülés körüli segítségnyújtás egészen a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Előzményeihez szorosan kapcsolódik a bábaság, az egyik legrégebbi foglalkozás. A szülés ekkortájt még az otthonokban zajlott, a szülő nők körül segédkező nők, kezdetben női családtagok illetve olyan asszonyok voltak, akik tudása inkább babonákon alapult, mint tudományon. Ezért, a 16. században mikor a bábaképzés még nem folyt szervezett keretek között, e nőket sokszor vádolták boszorkánysággal is, hiszen a szüléshez gyakran használtak olyan eljárásokat, melyeknek mágikus erőt tulajdonítottak.[1] A orvosok, borbélysebészek szinte alig segédkeztek a szülésnél, főként akkor hívták őket, ha a szülés folyamatában szövődmény lépett fel.  A törvény szerint a bába ugyanis nem avatkozhatott be különböző eszközökkel, ezeket csak az orvos használhatta. A bába mesterség óriási változáson ment keresztül az évszázadok alatt.  A hazai szülészet és bábák helyzete a 18. század közepétől, a felvilágosodás egészségügyi reformtörekvéseinek hatására változott meg mikor a bábák tevékenysége fokozatosan állami felügyelet alá került. Az évszázadokig tapasztalati úton működő bábák tevékenységét elméleti és gyakorlati vizsgához kötötték. Az 1868-ban megalakult Országos Közegészségügyi Tanács a bábákkal kapcsolatos követelményeket is felsorolta, amelyek között első helyen állt: "Teljes egészség, józan élet, könnyű felfogás, bizonyos fokú műveltség és folyékony írás-olvasás szükséges". Az Országos Szülésznői Tanintézet határozata szerint ekkor már csak " az folytathat bába-gyakorlatot, aki vagy szülésznői oklevéllel van ellátva, vagy tiszti főorvos képesítvényt bír felmutatni."

A szülészet egységes tanításának és a bábamesterség modernizálásának érdekében a budapesti bábaképző volt az első, mely az 1940/41-es tanévre jelentkezők felvételi vizsgáján alkalmazta - Magyarországon először - a világszerte már általánossá vált képességvizsgálatot. E célból tapintásérzékenységet, hallásütem-érzést, figyelemkoncentrációt és megfelelő manualitást nézett a felvételi bizottság. A hihetetlen léptékű tudományos-technikai fejlődés és annak révén szerzett új ismeretek, új terápiás és diagnosztikai szülészeti gondolkodásmódhoz és gyakorlathoz vezettek. A 60-as években a hazai oktatási rendszeren belül megjelent egy merőben új típusú középfokú oktatási intézmény: a szakközépiskola. Ennek egészségügyi változata 1972-től folytatott szülésznőképzést.

A szülésznők az országos konferenciáikon a nagyobb önállóság, a szakma presztízs, erkölcsi, anyagi és társadalmi megbecsültségének emelése érdekében a 90-es évek kezdete óta egyre inkább hangot adtak magasabb színvonalú - felsőfokú vagy főiskolai szintű - képzés iránti igényüknek. Az első képzések "szülésznő-technikus" képesítést nyújtottak. A tapasztalatok mérlegelése után végül döntés született az érettségire épülő, három éves nappali tagozatos, felsőfokú szülésznőképzés hazai bevezetéséről. A szülésznők képzése tehát immáron már a felsőoktatásban történik.
 

Amit még tudni lehet a hivatásról

E hivatás elsősleges munkakörnyezete a kórházi környezet. Ezen belül elhelyezkedhet állami szférában, de magánklinikákon is. A szülésznői képesítéssel önállóan bábaként, dúlaként otthoni környezetben is vezethet szülést, amennyiben törvényi előírásoknak megfelelően vállalja ezt, mindezeken kívül pedig anyaotthonokban, anya- és gyermekvédelmi intézményekben is tevékenykedhetnek. Leggyakoribb azonban a kórházi környezet, ahol a munkáját végzi. A kórházban, első sorban CTG – NST géppel dolgozik. E gépek segítségével a magzati szívhang monitorozását végzi valamint a méhtevékenység megfigyelését már a várandósság alatt majd a szülés folyamán is. A leleteket – eredményeket- az orvos értékeli. Ha szükséges, kanült szúr a kismama vénájába, infúziót köt be, orvosi utasításra gyógyszert adagol, vérnyomást mér.

A munkavégzés tehát steril, ám sokszor veszélyforrást jelentő (tű, elektromossággal működő gépek, gyógyszerek, vér) orvosi eszközök mellett történik, mely nagy odafigyelést, körültekintést igényel. Napjainkban nem csak otthoni, de kórházi környezetben is lehetőség adódik úgynevezett alternatív szülőszobák választására az édesanya részéről. Ez a szoba a kórházon belül az otthon hangulatát hivatott visszaadni. A szülésznő itt találkozhat káddal, de akár felfújható medencével is vízben szülések esetén. Sok szülőszobán található bordásfal, labda, szülőszék. Manapság elterjedt különböző olajok (gátvédelemhez, masszírozáshoz) használata is.

Előnyök

Szülésznőnek lenni nagy társadalmi megbecsültséggel jár, elmondható, hogy azon foglalkozások közé tartozik, melyek nagy elismertséggel bírnak. A szülésznők egy olyan jelentős esemény részesei lehetnek hivatásuk által, melyek a leendő szülők életének egyik legfontosabb pillanatát jelenti, jelenléte tehát különleges fontossággal bír. A szülésznő ez által nem csak a társadalom, de az édesanya, édesapa, a családtagok számára is egy kivételes személyt jelent, aki a szülő nőt élete egyik legszebb, de legnehezebb pillanatain is átsegíti. A nagy elhivatottsággal dolgozó, elkötelezett szülésznők nevei általában az anyák között is körbejár, konkrétan kereshetik személyét, magánúton is felkérhetik segítségét a várandósság, szülés idejére.

Hátrányok

A szülésznői hivatás egyértelmű hátránya egyrészt a fizikai megterhelés. A foglalkozás főleg állómunkát jelent és jelentős mobilitást kíván. A gépek, az újszülöttek cipelése, egyes esetekben a szülő nő súlyának egy részének ránehezedése miatt pedig nem csak a lábak, de a gerinc igénybevétele is nagymértékű a munka során. Ha a szülésznő magánúton is vállal szülést, akkor nem csak a saját műszakjának idejében, de bármikor mobilis kell, hogy legyen, amikor a szülés beindul, s minthogy ez egy nem pontosan bejósolható időpont, sokszor kell szabadságról, pihenőnapról is elindulni egy szüléshez.  A műszak sokszor éjszakázást és akár 12 órás műszakot is jelenthet. A munka mindezeken kívül pedig pszichés megterhelést is jelenthet, hiszen a szülések szomorúan is végződhetnek, mely érzelmi megterheléssel jár.

A szakma nagy arcai

Tauffer Vilmos - (Kolozsvár, 1851. július 2. – Budapest, 1934. december 7.) szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár. Az operatív nőgyógyászat megteremtője volt Magyarországon. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai közül kerültek ki. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást

Geréb Ágnes - (Szeged, 1952. december 20. –) Pszichológus, szülész-nőgyógyász és független bába, 1977-től az apás szülés, majd az otthonszülés hazai úttörője. 2015-ben a Forbes őt választotta az 5. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A szülésznő kifejezetten olyan foglalkozás, melyet főleg nők választanak, a szülésznő fogalomban is előre kijelölt a hivatást végző személy neme. Ennek ellenére érdekesmódon szülészorvosok közt már sokkal több férfit lehet találni. Noha a szülészet évszázadokig a szülésznők territóriuma volt, kevés női orvos tevékenykedik a nőgyógyászat területén. Talán a kereslet eredményezi azt, hogy mind több nő lép a szakterületre, hiszen a női páciensek sokszor érzik azt, hogy a nők megértőbbek, empatikusabbak „közös dolgaikat”, együttérzőbb panaszaikat illetően.

Egy, a YouGov által az Egyesült Államokban készített felmérés során a két nem képviselőit kérdezték munkaerő-piaci egyenlőségükről. A válaszadók 42 százaléka vélte úgy, hogy a nők és a férfiak bármely munka ellátására egyformán alkalmasak. A kutatás során vizsgált állások közül egyedül a szülésznő pozíciója volt az, aminek esetében ennél nagyobb, 44 százalékos arányban mondták a megkérdezettek, hogy a nők alkalmasabbak erre a feladatra.

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

Eredmények az ellátásban:

Utóbbi években egyre nagyobb finanszírozásnak örvendenek a kórházak családbarát illetve bababarát szemléletének megfelelő szülészetek. A program célja a közfinanszírozott szülészeti és neonatológiai (újszülött) fekvőbeteg-szakellátás, valamint a koraszülött intenzív (továbbiakban: PIC) szakellátás terén, a családközpontú ellátás értékrendjének, környezeti feltételeinek, szakmai, módszertani szemléletének és gyakorlatának minél szélesebb körű megvalósítása. A támogatás hosszú távú célja, hogy az anya-bababarát szemlélet, családbarát értékrend iránt minél szélesebb körben elkötelezett szülészeti és újszülött, valamint koraszülött intenzív ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók működjenek hazánkban. A bababarát kórház címének elnyerése azonban nem anyagi hanem hozzáállási kérdésekben nyilvánul meg. Mindezek mellett érdemes megismerkedni az anyabarát kórház fogalmával is. Ez utóbbi minősítés szintén nem a technikai felszereltség vagy az adott intézmény anyagi hátterének függvénye, megint csak szemléletmódot jelent, melynek lényege, hogy a kórháznak kell alkalmazkodnia a frissen szült édesanya igényeihez, nem pedig fordítva. Az anyabarát kórház cím elnyerésének előfeltétele a bababarát minősítés megléte, ami azonban a kismamákat nem kötelezi semmire, pontosabban nem teszi kötelezővé a rooming-in (a baba végig az anya mellett van és nem a csecsemőosztályon) elhelyezést a számukra. Az anyabarát kórházakban tiszteletben tartják a friss anyukák kívánságait, így annak a kérésnek is eleget tesznek, ha az édesanya jobb szeretné egyedül tölteni az első éjszakákat, és teljes egészében a pihenésre, felépülésre összpontosítana ezekben a napokban (pl. egy elhúzódó, nehéz szülés után teljesen érthető ez az igény.)

Eredmények az intézményen kívüli szülések kapcsán:

Az otthonszülés illetve a háborítatlan szülésről 2011-ben elfogadták azt a jogszabályt, amely rendelkezik az intézményen kívüli szülésről és az ahhoz kapcsolódó szakmák – így a bába szakma - engedélyezéséről. Az első legális otthonszülést 2012. március 19-én A Te Szülésed Intézeten Kívüli Ellátást Nyújtó Kft. végezte, amely március 12-én kapta kézhez működési engedélyét. A gyermek világra jövetelénél így már legálisan működött közre két, megfelelő végzettséggel rendelkező bába.

Hol képzik?

A szülésznők képzése a felsőoktatásban történik, orvos- és egészségtudomány képzési területen. A felvételikor ápolás és betegellátás alapszakra történik a jelentkezés, melyen belül szülésznő szakirányt kell választani. Ez egy 8 féléves képzést jelent, melybe a gyakorlati idő is beleértendő. Ezt követően BSc fokozatú végzettséget kap a hallgató. A képzés nappali és levelező munkarendben is indul, államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formában egyaránt.

Egyetemek, főiskolák, melyek általában indítanak szülésznőképzést:

• Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
• Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
• Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Kar
• Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
• Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
• Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar
• Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Belépő ismeretek

A szülésznők képzése a felsőoktatásban zajlik, elsődleges feltétele tehát az érettségi vizsga megléte. Ez a legkönnyebben gimnáziumban és technikumban szerezhető meg. Érdemes olyan fakultációt választani, ami felkészít olyan tantárgyakból az érettségire, melyek választhatók a felvételikor. Az érettségi tárgyak száma, melyek beleszámítanak a felvételi pontokba ápolás- és betegellátás szakra egész sok, tehát van miből választania a felvételizőnek. Vagy-vagy alapon lehet választani a következő tárgyakból kettőt: biológia, fizika, kémia, informatika, matematika, magyar nyelv és irodalom, természettudomány, idegen nyelv. Amennyiben a felvételiző technikumban szerzi meg az érettségit, vagy gimnáziumban van lehetőség felkészülni a következő tárgyakból, szintén érettségi vizsgatárgynak választhat ágazati szakmai vizsgatárgyat, melyek a következők lehetnek: egészségügy ismeretek, egészségügyi ismeretek, egészségügyi technika ismeretek, egészségügyi technikai ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek vagy szociális ismeretek. Továbbá szakmai előkészítő tárgyak lehetnek még: egészségügyi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) és szociális alapismeretek. A felsorolt tárgyakból közép illetve emelt szintű érettségi tehető.

 Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Ezen kívül pedig szakmai gyakorlat is szükséges a szakon, melynek időtartama 14 hét. Ennek követelménye nagyon pontosan meg van határozva:

• Terhesgondozás, legalább 100 szülés előtti vizsgálat végrehajtása.
• Legalább 40 várandós anya gondozása és felügyelete.
• Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által, ha ez nem teljesíthető a rendelkezésre álló várandós anyák hiánya miatt, ez a szám 30-ra csökkenthető, ha a hallgató asszisztál további 20 szülésnél.
• Aktív részvétel farfekvéses szülésnél. Ha ez nem lehetséges a farfekvéses szülések hiánya miatt, a gyakorlat végrehajtható szimulált helyzetben is.
• Bevezetés az epiziotómia (gátmetszés) kivitelezésébe és a varrat elkezdésébe. A varrás gyakorlása tartalmazza az epiziotómiát követő varrást és az egyszerű sebfelszakadás varrását. Végső esetben végrehajtható szimulált helyzetben is.
• 40 várandós nő felügyelete és gondozása veszélyeztetett terhesség vagy veszélyeztetett szülés vagy veszélyeztetett gyermekágyi időszak esetén.
• Legalább 100 gyermekágyas nő és egészséges újszülött gondozása és felügyelete (a vizsgálatot is beleértve).
• Különleges gondozást igénylő újszülöttek felügyelete és gondozása, beleértve a koraszülött, túlhordott, alacsony súllyal született és beteg újszülötteket.
• Kóros szülészeti vagy nőgyógyászati tüneteket mutató nők gondozása