Tanító

A hivatás története

Pedagógia- görög eredetű szó, amelynek a jelentése gyermekvezetés, gyermekkísérés. Kialakulása régmúltra tekinthető vissza: Athénban a KR.e. VI-V. században. A rabszolgák kísérték a gyerekeket, majd késöbb ők segítették a gyerekek tanulását, rájuk lett bízva a fiúk erkölcsi nevelése is. A pedagógia olyan összetett fogalom, mely 2 részből áll. Az egyik része a különböző korcsoportú emberek tanítása, illetve azok lehetőségeinek és módszereit leíró tudomány. A másik része pedig az alkalmazott tudomány, mely a kutatás során nyert tapasztalatok nevelési, illetve oktatási folyamatában alkalmazva tudást és értékeket adnak.

Előnyök

A pedagógus pálya egyik és talán legnagyobb előnye a gyerekekkel végzett munka. Meghatározó szerepet tölt be egy pedagógus es kisgyermek életében: ebben az életkori szakaszban nagyon jól lehet a gyerekeket formálni, hiszen mindegyik egy csiszolatlan gyémánt. A mi kezünkben van az, hogy az iskolai alapokat megadjuk ezeknek a gyerekeknek. A pályát megfelelő elhivatottsággal, odaadással és lelkiismeretesen kell, hogy végezze egy pedagógus. Előnyei közé lehet sorolni, hogy a tanévközi, illetve a nyári szünet a pedagógusokat is érinti. A pálya nagy előnye, hogy ha sikerül egy kedvező órarendet összeállítani, az a kényelmes munkavégzést teszi lehetővé. Ez óriási segítséget nyújt egy pedagógusnak az egyéb pedagógia feladatok ellátására, illetve az órákra való felkészülésre.
 

Hátrányok

Hátrányai közé sorolnám, ami véleményem szerint a legnagyobb hátrány, az alacsony bérezés. Lehet hogy ez az oka annak, hogy egyre kevesebben jelentkeznek pedagógus pályára, és egyre nagyobb arányban vannak a pályát elhagyók. Hátrányok közé sorolható még az intézményekben lévő tárgyi feltételek hiányossága.
 

A szakma nagy arcai

A szakma nagy arcai közül 3 nevet emelnék ki, akik mind pszichológiai mind pedig pedagógiai szempontból meghatározó szerepet töltenek be a pedagógiában:

• Vekerdy tamás (1935-2019)
  Klinikai gyermek- szakpszichológus, A Waldorf- iskolák és a Waldorf tanárképzés egyik alapítója
• Ranschburg Jenő (1935-2011)
  1961-ben végzett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1964-ben az ELTE bölcsészkarának pszichológia–magyar szakán. Később dolgozott gyógypedagógusként.
• Popper Péter (1933-2010)
  Popper Péter egyetemi tanár, író, pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológusé és pszichoterapeutaként

GYIK

Mi a minősítő vizsga menete?

A vizsgát megelőzően portfóliót kell írnia a pedagógusnak, majd ha azt elbírálták, utána kerül sor a minősítő vizsgára. A portfólió írásához és a minősítő eljáráshoz van egy útmutató, a szempontok figyelembevételével kell elkészíteni.

Hány évig tart a gyakornoki időszak?

A gyakornoki időszak 1-4 év lehet maximum, a gyakornoki évek után kötelező a gyakornoki minősítő vizsga.

Milyen időközönként kell továbbképzéseken részt venni?

A diploma megszerzését követő 7 éven belül „védett” a pedagógus, a 7. évtől számítva pedig 7 évente 120 kreditpontot kell összegyűjteni.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

A pedagógusokat sok negatív éri munkája során, sztereotípiák közé lehet sorolni a munkaidővel kapcsolatos tévhiteket. Sok embertől hallottam már munkám során én is a következőt: „milyen jó nektek, mert ti naponta csak 4 órát dolgoztok”. Egy pedagógus napi munkaideje azonban ettől sokkal több. Tévhit, hogy csak pár órát töltenek naponta az iskolában. A tanítási órák lehet, hogy csak 4 órát vesznek igénybe, de ott van mellette számos olyan tevékenység, ami bőven kitölti a mindennapokat. Rengeteg adminisztratív és egyéb tevékenyéget végeznek, ami a napi órákat meghaladja. Vannak olyan napok is, amikor még otthon is készülnek a következő napi tanórákra. Következő, pedagógusokat érintő tévhit a magas bérezés. Sokan nem tudják, hogy a pedagógusok bértábla alapján, a pályán eltöltött évek után kapják a fizetésüket. Egy pedagógusnak pályája során számos továbbképzésen kell részt vennie, ahol a szakmai tudását, tapasztalatait bővíti.
 

Hol képzik?

Hazánkban jelenleg az alábbi felsőoktatási intézményekben van jelen a tanítóképzés:

• Apor Vilmos Katolikus Főiskola
• Debreceni Református Hittudományi Egyetem
• Eötvös József Főiskola
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar
• Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar
• Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
• Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar
• Nyíregyházi Egyetem
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
• Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar

Belépő ismeretek

A pedagógus képzésre jelentkezőknek alkalmassági vizsgán kell részt venniük. Ez kötelező, alapfeltétele a jelentkezésnek. Általános iskolai tanító alkalmassági vizsgája a következőkből áll:

• ének-zenei alkalmassági vizsga, melynek célja, hogy a pedagógus pályára jelentkező személy alkalmas-e a zenei ismeretek elsajátítására
• beszédalkalmassági vizsga, célja: alkalmas-e a beszédállapota alapján a pedagógus pályára
• testi alkalmassági vizsga, melynek célja: azok az alapvető motoros képességek megléte, melyek segítik az alsó tagozatos gyerekek testnevelés tanítására

A fentiek közül mindhármat sikeresen kell teljesítenie a jelentkezőnek. Aki nemzetiségi szakra jelentkezik, nekik van még egy 4. része is, a nyelvi alkalmassági vizsga Ezen kívül szükséges egy orvosi alkalmassági vizsgálat is, mely a megfelelő egészségi állapotot igazolja.

A képzés végén a nyelvvizsga elengedhetetlen része a diploma megszerzésének, így a pedagógus pályán lévő hallgatóknak is szükséges a legalább középfokú nyelvismeret. Az általános iskolai tanítók műveltségi területei közé tartozik az angol is, amit 5-6. osztályban is taníthatnak majd.

Az egyetemi gyakorlatok mellett a hallgatóknak lehetőségük nyílik alkalmazni a korábban megszerzett mind szakmai, mind pedig pszichológiai tudásukat az általános iskolákban. Ezek a gyakorlatok rendkívül jól fel tudják készíteni a pedagógus hallgatókat arra, hogy a diploma megszerzése után megállják a helyüket.

Egy általános iskolai tanítónak rendkívül nagy kreativitásra van szüksége ahhoz, hogy az óráit látványossá, érdekessé tudja tenni, ezzel megfelelően átadva a gyerekeknek a tananyagot. A jó kézügyesség segíti a rajz- és technika tanítását.

A jó kézügyesség és a kreativitás mellett egy általános iskolai tanítónak minden helyzetben türelmesnek, következetesnek és felelősségteljesnek kell lennie. A jó kommunikációs készség segíti a munkáját mind a kollégáival, mind pedig a szülőkkel folytatott kommunikáció során. Az iskolai tanulmányok során megszerzett szakmai tudást megfelelően kell alkalmaznia.