Könyvelő

A hivatás története

A számvitel első, kezdetleges formájának megjelenése a sumér és mezopotámiai kultúrákhoz köthető. Már ilyenkor is vezettek nyilvántartásokat különböző agyagtáblákon és rováspálcákon. Feljegyezték a fáraók kincseit, az egyházak vagyonát és a különböző befizetendő adókat is vezették. Később az üzleti viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, ezért egyre komplexebb nyilvántartásokat kellett létrehozni. A matematikai rendszerezettségű számvitel valószínűleg Itáliában jelent meg, ahol egyre többen alkalmaztak kettős elszámolást (tartozik-követel). Ennek az elterjedésére nagy hatással volt Luca Pacioli ferences szerzetes és matematika professzor, aki 1494-ben tankönyvet írt a kettős könyvvitelről. A XX. század elején kialakították az üzemi könyvvitelt, amelynek legfontosabb feladata a termelés folyamatának megfigyelése és annak rögzítése. Így két ágra szakad a számvitel: pénzügyi (forgalmi) és üzemi könyvvitel. Sokáig vezették a könyvelést aprólékos pontossággal kézi kitöltéssel. Ma már a könyvelést az elektronikai adatfeldolgozással lehet kombinálni, és a legtöbb helyen könyvelőprogramokkal dolgoznak.

Amit még tudni lehet a hivatásról

A könyvelők jellemzően irodai környezetben dolgoznak. Leginkább irodatechnikai és adatgyűjtéshez, rögzítéshez és tároláshoz kapcsolódó eszközöket használnak. Ezek a következők lehetnek:

• számítógép megfelelő programokkal (szövegszerkesztő, táblázat-, és adatbázis kezelő, integrált ügyviteli rendszer), internet kapcsolattal;
• kézikönyvek: jogszabályok, számviteli kiadványok;
• szállítmányozási kézikönyvek, útmutatók;
• ​​​​​​irodatechnikai eszközök: toll, papír, fénymásoló, nyomtató, szkenner, számológép, iratrendező;​​​​​​ bizonylatok, formanyomtatványok;
• ​​​​​​telefon, mobiltelefon.

Veszélyforrások:

Nem jellemző ennél a hivatásnál a baleset kockázata munkavégzés során. Bizonyos ártalmak, veszélyek az irodai környezet, használt eszközök és munkavégzési mód által fordulhatnak elő esetenként. Ezek a következők lehetnek:

• ​​​túlzott képernyő előtt töltött idő fejfájást, szemkárosodást okozhat
• ​​​​​​​tartós ülő munka révén mozgásszervi, ízületi illetve gerincproblémákat okozhat

Előnyök

• biztonságos munkakörnyezet, kényelmes munkavégzés
• ​​​​kulcsfontosságú szerep a gazdasági élet működése és ellenőrzése során (állandó szükségletet igényel a munkája)
• ​​​​​​jó üzleti kapcsolatok kialakításának lehetősége
• ​​​​​a szervezet pénzügyi és számviteli működésének teljeskörű ismerete
• ​​​​​nem szükséges több műszakban dolgozni

Hátrányok

• erősen szellemi munkavégzés, mely magas pszichikai igénybevételt jelent
• ​​​​​fáradtság jelentkezhet hamar a fokozott figyelem miatt (pontos összegeket kell vezetni, tömeges mennyiségű előírás állandó betartása, önellenőrzés)
• ​​​​​a szakmai felelősség miatti stressz (cég pénzét kezelik, amik nagy összegűek is lehetne, NAV előírásainak való szigorú megfelelés kényszere à büntetéstől való félelem)
• ​​​​​​eltérő igényeknek kell eleget tenni (kettős nyomás egyrészt a cég, másrészt a törvény és szabály)
• ​​​​​​állandóan változó számviteli és adózási jogszabályok (megváltoztatja kb évente a munkafolyamatokat)
• ​​​​​​monoton munkavégzés (a könyvelők munkája minden hónapban ugyanazok a feladatok, bevallások vannak)

GYIK

Hány évig kell tanulni amíg könyvelő lehetek?
Középiskolával egybekötött technikumi képzés keretében öt évig tanulhatnak a diákok, melynek kimenetele az érettségi és a pénzügyi– számviteli ügyintéző szakképzettség megszerzése.
Amennyiben későbbiekben szeretné valaki elsajátítani a szakmát úgy van lehetőség tanfolyami felnőttképzésben részt venni, mely során az alap szakképesítés (pénzügyi és számviteli ügyintéző) két évig tart, a ráépülő mérlegképes könyvelő szakképesítés pedig egy évig. Ez érettségi bizonyítványhoz kötött.
Egyetemi képzés keretében a pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés két évig tart, ugyanez a szak pedig alapképzésen három és fél évig. Az alapképzésre épülő számvitel nevű mesterképzés további két évet vesz igénybe. Az egyetemen való tanulás alapfeltétele az érettségi bizonyítvány megszerzése.

Mennyit keres egy könyvelő?
Magyarországon a könyvelők átlagkeresete bruttó 410 000 Ft havonta. Természetesen ez egy átlagérték, különbségek lehetnek a fizetésben a képzettségi szint, az eddig teljesített munkatapasztalat, beosztás, a munkahely helyszíne (főváros-vidék), a könyvelőcég nagysága és piaci pozíciója, valamint a könyvelendő cég mennyisége, nagysága és piaci pozíciója alapján.

Milyen fejlődési lehetőségek vannak a szakmában?
Természetesen a munkahelyi beosztást nézve, hierarchikus úton van lehetőség a tapasztalat és/vagy képzettség növekedésével arányosan magasabb pozícióba jutni (például: junior könyvelő, szenior könyvelő).
Emellett lehetőség van tovább mélyíteni a tudását az embernek és egy-egy szakterület specialistájává válni. Bizonyos cégeknél, ahol soka munkavállaló és bonyolult műszakrendekben dolgoznak szükség van bérszámfejtőkre. Amennyiben valakit az adózás területe érdekel, úgy adótanácsadó szakképzés megszerzése és kellő gyakorlat után adószakértővé válhat. A szeptemberre vonatkozó adótanácsadó szakképzést az új szakképzési rendszer nem tartalmazza. Lehetőség van közgazdász diploma megszerzését követően kontrollingosként is elhelyezkedni, ezeknél magasabb szinten pedig könyvvizsgáló hivatást is betölthet valaki, aki már közgazdász diplomára épülő felsőfokú képzést követően és kellő gyakorlattal lehet valaki. Ezeken túl lehet valaki főkönyvelő, aki a szervezet (általában kisebb) teljeskörű könyvelését végzi.

Van kötelező gyakorlati lehetőség?
A technikumban tanult pénzügyi- számviteli ügyintéző szakképzés keretében van lehetőség az ágazati alapvizsga után duális képzésre, mely esetben munkabér illeti meg a tanulót. Ez nem kötelező, csupán egy lehetőség. Az egyetemi képzéseknél kötelező szakmai gyakorlat teljesítéséhez kötött a szakképzettség vagy diploma megszerzése, amely felsőoktatási szakképzés és alapképzés esetén legalább 12 egybefüggő hét. Emellett nem kötelező, de van lehetőség gyakornoki programokban részt venni akár részmunkaidőben nappali képzések esetén, vagy akár lehet dolgozni esti/levelező tanrend mellett is.

Milyen szintű végzettséget érdemes szerezni?
Az attól függ milyen továbbtanulási szándékai vannak az embernek, illetve mennyire mélyrehatóan szeretné végezni a feladatait a szakmában. Fontos átgondolni azt is, hogy esetleg más szakterületre szeretne- e specializálódni a későbbiek során.
A középszintű pénzügyi- számviteli ügyintéző és a felsőoktatási szakképzés kereteiben elvégzett pénzügy és számvitel szakképzés általában analitikus könyvelői feladatokra jogosít. A főbb feladatok itt a különböző nyilvántartások vezetése, amihez adatbeviteli, számítási és ellenőrzési feladatok társulnak. A bevételekkel, kiadásokkal, kötelezettségekkel és követelésekkel, nyereséggel és veszteséggel kapcsolatos statisztikai, pénzügyi, számviteli vagy könyvvizsgálati jelentéseket és táblázatokat állít össze. Ezenkívül anyagkönyvelést, és tárgyi eszköznyilvántartást vezet.
A mérlegképes könyvelői szakképesítés már felelősségteljesebb feladatok ellátásához szükséges. Itt már adózási, ellenőrzési és elemzési ismereteket is el lehet sajátítani, amik a beszámolók (mérleg, eredménykimutatás) készítésére és benyújtására jogosítják fel az dolgozót.
Diplomás képzések (alap, mester) teljesítése esetén közgazdász végzettséget lehet szerezni, amely már feljogosít stratégiai döntések meghozatalára, korszerű tervezési, gazdálkodási, elszámolási, kontrolling eljárások és módszerek alkalmazására. A mesterdiploma pedig már főbb irányítási, ellenőrzési és elemzési tudást biztosít, amely során az egyének képesek akár felsővezetői feladatok ellátására is. Erről a szintről van lehetőség további adószakértői, könyvvizsgálói képzések után szakemberekké válni.

Mit jobb könyvelni KKV-t (kis- és középvállalkozások) vagy multinacionális vállalatot?
Ez több tényezőtől is függ, mind a két területnek megvannak az előnyei és a hátrányai is.
A kis- és középvállalkozások előnye, hogy általában rugalmasabb a munkaidő, és lehetőség van a teljeskörű könyveléssel megismerkedni. Emiatt általában izgalmasabb feladatokkal találhatják szembe magukat a dolgozók, amik tele vannak kihívásokkal. A hazai kapcsolatokat pedig van lehetőség bővíteni a kkv-k által. A hátránya viszont az lehet, hogy itt kevesebb az előrelépési lehetőség, és sokszor nagyon szerteágazó gazdasági tevékenységet végző cégek könyvelését kell végezni.
A multinacionális cégek előnye, hogy általában többet keresnek az itt dolgozó könyvelők és több előrelépési lehetőség nem csak vertikális értelemben, hanem egy-egy szakterület között is. Továbbá a multinacionális környezet és munkakapcsolatok által sokkal széleskörűbb nemzetközi kapcsolatokra lehet szert tenni. Hátrányt jelenthet azonban, hogy általában a könyvelés egy-egy részfolyamatát van lehetőségük az itt dolgozóknak megismerni, ez által több a visszatérő feladat is és monotonabb a munka. Másrészt itt több esély van arra, hogy az embernek túlóráznia kell.

Lehet otthonról dolgozni?
A könyvelői munka egy-egy területétől és sajátosságától függ, hogy milyen mértékben lehet otthonról végezni a munkát. Ebben nagy segítséget jelent a digitalizáció és a számítógépes rendszerek fejlődése, valamint az online számlák megjelenése. Azt lehet mondani, hogy az esetek nagy többségében van lehetőség akár teljeskörű otthoni munkavégzésre.
Vannak azonban olyan eszközök melyek megkövetelik azt, hogy be kell menni az irodába, vagy jól felszerelt otthonnal kell rendelkezni. Ilyen a nyomtató és szkennelő berendezések, számlatömbök, pecsétek, valamint egyéb fontos berendezések. Az irodai munkavégzés fontosságát hangsúlyozza, hogy sok esetben szükséges egy központi postai cím, ahova nem elektronikus úton tudnak elérni a papírok.

Mikor válasszam ezt a hivatást?
Ez a hivatás ajánlott minden fiatal számára, aki precíz és pontos a feladatai ellátásában, rendszerben gondolkodik és érdeklik a gazdasági folyamatok. Nem bánja, ha sokszor visszatérő munkafolyamatokat kell elvégeznie, és tud priorizálni a határidők betartásának érdekében.
Fontos, hogy tudjon az illető analitikusan gondolkodni, a számoktól és a számolástól nem riad vissza. Az válassza ezt a hivatást, aki szereti az irodai környezetet és néha-néha vállalja a túlórát.

Városi, legendák, előítéletek, sztereotípiák

• A könyvelők csalnak és sikkasztanak.
• Az a munkájuk, hogy egész nap számokat pötyögnek a számológépbe.
• A könyvelők nagyon ravaszok és szeretik megvezetni az embereket.
• A könyvelők robotok, robotmunkát végeznek.

Miket csináltak már ezen hivatás művelői?

• Luca Pacioli (ferences szerzetes és matematika professzor) meghatározó személy a könyvelés történelmében ugyanis ő volt az, aki 1494-ben tankönyvet írt a kettős könyvelésről. Azóta a kettős könyvvitel atyjának is nevezik.
• Az Év Könyvelője szakmai verseny 2018-as nyertese: Obermayer Rita. A vele készült interjút EZEN a linken lehet megtekinteni.

Hol képzik?

Technikum

Könyvelőként lehet dolgozni középszintű technikusi szakmai végzettséggel. Az új szakképzési rendszer értelmében iskolarendszerű 5 éves technikumi képzéssel pénzügy-számviteli ügyintéző, vállalkozási-ügyviteli ügyintéző szakképzettséget szerezhetnek a tanulók. Felnőttoktatás keretében iskolarendszeren kívül is van lehetőség könyvelőnek tanulni. Itt a legfontosabb képzés a mérlegképes könyvelő, amely az új rendszer értelmében 2020 szeptemberétől csak iskolarendszeren kívüli képzés keretében sajátítható el.

Felnőtt- és szakképzések

Iskolarendszeren kívül van lehetőség különféle felnőtt képző és szakképző cégek és intézmények által is elsajátítani a szakmát. Itt a régi rendszerben oktatott szakképzések is tanulhatók, általában tanfolyami, fizetős képzések ezek. A leggyakoribb számviteli képzés a két éves pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ, amelyre az egy éves mérlegképes könyvelő OKJ épül. A régi rendszer értelmében a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés, míg a mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés, és az utóbbinál van lehetőség többféle területből választani (államháztartási, IFRS, vállalkozási, pénzügyi szervezeti és egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő).
Ilyen felnőttképző intézmény például a Penta Unió, Perfekt, Focus, Saldo, Pallas, MKVK.

Felsőoktatási szakképzés

Egyetemen felsőfokú szintű szakképzés keretében lehet jelentkezni felsőoktatási szakképzési programokra. Ezek a 2 éves pénzügy és számvitel képzések nem adnak diplomát, de lehetőség nyílik egyetemi keretek között elsajátítani magas szinten a szakmát. Három specializáció közül lehet választani: államháztartási, vállalkozási, pénzintézeti. Ezek közül a leggyakoribb a vállalkozási.A felvi.hu alapján jelenleg a következő egyetemek/főiskolák indítanak ilyen képzést:

A képzést 2020. szeptemberben elindító intézmények:

• ​​​​Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
• Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
• Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Gál Ferenc Főiskola Gazdasági Kar
• Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Milton Friedman Egyetem
• Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
• Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
• Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
• Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Tomori Pál Főiskola
• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

A képzést 2020. februárban elindító intézmények:

• Milton Friedman Egyetem
• Tomori Pál Főiskola
• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

Egyetemi/főiskolai képzés

A felsőoktatási szakképzés pénzügy és számvitel képzését lehetőség van 7 féléves alapképzési szakon is tanulni, amely végeredményében közgazdász diplomát kap a tanuló. Aki szeretne még többet tanulni, lehetőség van számvitel mesterképzésre is jelentkezni az alapképzés után, ami 4 félévig tart. A felvi.hu alapján jelenleg a következő egyetemek/főiskolák indítanak ilyen képzést:

A képzést 2020. szeptemberben elindító intézmények:

• Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
• Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
• Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
• Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
• Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Gál Ferenc Főiskola Gazdasági Kar
• Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Milton Friedman Egyetem
• Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
• Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
• Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
• Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Tomori Pál Főiskola
• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

A képzést 2020. februárban elindító intézmények:

• Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Milton Friedman Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
• Tomori Pál Főiskola
• Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

Természetesen az, hogy ki milyen szinten tanulja a számvitelt és milyen szintű képzéseket teljesít eltérő munkakörök és felelősségi körök betöltésére jogosít. Míg mérlegképes végzettség nélkül általában analitikus könyvelő és egyéb adminisztratív tevékenységet lehet betölteni, addig a mérlegképes képzés már komolyabb, összetettebb könyvelői feladatokat enged elvégezni (ahogy a nevében is benne van mérleg, kimutatás összeállítása). Az egyetemi szintű azon belül is leginkább a mesterképzés már komolyabb, leginkább vezető szintű ellenőrzési, és elemzési feladatköröket von maga után.

Belépő ismeretek

Érettségi: A könyvelői szakma műveléséhez mindenképpen elengedhetetlen az érettségi. A technikumi képzés keretében ez együtt teljesíthető a szakmai vizsgával, ám az iskolarendszeren kívüli képzések elkezdésének is feltétele az érettségi bizonyítvány. Egyetemi szintű számviteli képzések elkezdéséhez is kötelező először érettségivel rendelkezni.

Nyelvismeret: Nem minden esetben elengedhetetlen, de könnyebbséget jelent az elhelyezkedés során, ha valaki rendelkezik legalább egy angol középfokú komplex nyelvvizsgával, vagy legalább középszinten érti és beszéli a nyelvet. A szakképzés és az egyetemi képzés keretein belül is van lehetőség - akár szakmai - angol tárgy tanulására. Számos multinacionális cég könyvelési feladatainál elengedhetetlen az angol nyelvű – főként írásos – kommunikáció. Emellett a legtöbb könyvelői számítógépes rendszer angolul fut.

Gyakorlat és rutin: Habár az új szakképzési rendszer számos lehetőséget ad a gyakorlat megszerzésére (duális képzés), és az egyetemeken is van kötelező szakmai gyakorlat, nem árt egy mély szakmai tapasztalat megléte a szakma elsajátításához. Az iskolarendszeren kívüli képzések teljesítéséhez mindenképpen szükséges előzetes, vagy tanulmányok alatti munkatapasztalat ahhoz, hogy tudják teljesíteni a követelményeket.

Tantárgyak: A legfontosabb tantárgyi ismeretek, melyek elengedhetetlenek a hivatás műveléséhez a szakmai- és vizsgakövetelményekben is kellően hangsúlyozva vannak. Ezek a számviteli tárgyak, valamint az adózási és jogi ismeretek. Ezek mellett a magasabb szintű számviteli munkához fontosak a különböző elemzési és ellenőrzési követelmények teljesítése.

Hard skillek: A számítógépen való állandó munkavégzés szinte elengedhetetlen feltétele a gépi könyvelés (gépírás), valamint a különböző táblázatkezelő programok (például: excel), valamint az informatikai rendszerek ismerete (például:SAP, Navision). Emellett a releváns jogszabályok ismerete és azok állandó változásainak figyelemmel kísérése is kiemelten fontos.

Soft skillek: A legfontosabb tulajdonságok és képességek, melyekkel szükséges rendelkezni annak, aki könyvelő szeretne lenni a következők: pontosság, üzleti kommunikáció, rendszerszemlélet, problémamegoldás, felelősségvállalás