Programozó

A hivatás története

A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelemzhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
Algoritmus: egy probléma megoldásának véges számú, egyértelmű leírása.
Programozás: egy feladat, probléma megoldása. A feladat célszerű részfeladatokra bontani, és azokat megoldani lépésről-lépésre.
6 generációs csoportba osztható a kialakulása, fejlődés szakasza:

Nulladik generáció (1944-1950):

• Charles Babbage: differenciál gép. Az első, több feladat megoldására is használható számítógép lett volna, ha elkészül. Rendkívűl bonyolult gép, hatalmas költségekkel. Végül mefvonták tőle a támogatást, és nem készült el a gépe.
• Ada Byron: tekinthetjük az első programozó nőnek, Babbage gépére írt algoritmusokat, programokat. Róla nevezték el az Ada programnyelvet.
• Hermann Holleritz: 1890-es évek, lyukkártyás adatfeldolgozás az amerikai népszámlálás adataihoz.
• Konrad Zuse: z1-es számítógép, programozható.

Első generáció (1950-1958):

• Megjelennek a programkódok
• Elemi típusok megszületése (egész, valós, logikai, karakter, tömb, rekord)
• Alapvető utasítások kialakulása (elágazás, ciklus, értékadás, eljárás). Hozzájuk tartozó elmélet: assemblerek, kódgenerálás, makroprocesszor, hatékonyság. Jellemzőik: igen gyors, gépközeli nyelvek, elég bonyolult kódszintű programozás. Az utasítások már egyszerűsített angol szavak, így sokkal könnyebb megjegyezni az utasításokat.

Második generáció (1958-1966):

• Alapvető utasítások finomodása
• Adattípusok és kifejezések kialakulása (pl.: fa, teljes zárójelezettség, lengyel formula)
• Hozzájuk tartozó elmélet: szintaxis, kifejezés-kiértékelés. A nyelvek immár nem gép-közeliek, de magukat a nyelveket egy-egy problémacsoport megoldására lehetett alkalmazni.

Harmadik generáció (1967-1980):

• Magas szintű általános nyelvek megjelenése
• Típusok további finomodása, strukturált programozás
• Az első (főleg az Algol 60-ra épülő) speciális nyelvek megjelenése
• Elméleti fogalmak: helyesség-bizonyítás, programszintézis, szemantika-definiálás, szimbolikus végrehajtás.

Negyedik generáció (1981-2005):

• Magas szintű nyelvre épülő komplex, objektumorientált programfejlesztési környezetek
• Jellemzők: modularitás, specifikáció, absztrakt típus (értékhalmaz és műveletek). A legelső ilyen nyelvek az 1980-as évek közepén jelentek meg
• Előnyük: hatékonyabb, egyszerűbb, biztonságosabb programkészítés
• A nyelvek logikája közelít az emberi gondolkodáshoz.
• Turbo Pascal, Visual C++
• Az internet rohamos fejlődésével sorra jelentek meg a jobbnál jobb internetes nyelvek is, melyek egy része speciális és azóta is nagy népszerűségének örvend  (SQL, PHP, Java, HTML, CSS)

Ötödik generáció (kétezres évektől napjainkig):

• Igen magas szintű nyelvek
• Jellemzőek: párhuzamosság, hálózatok programozása
• felhasználása például: központilag vezérelt számítógép-hálózatok, döntéstámogató rendszerek fejlesztése; valamint a mesterséges intelligenciát fejlesztők eszköze (Mercury, Prolog)

Előnyök

• Kiemelkedő fizetés
• Kereslet mindig nagy rájuk a munkaerőpiacon, nem csak itthon, hanem külföldön is
• Folyamatos fejlődési lehetőségek
• Rugalmas munkaidő
• Otthonról is végezhető

Hátrányok

• Téves sztereotípiák
• Monotonitást tűrő munkavégzés
• Ülőmunka
• Folyamatosan követni kell a változó trendeket, „Aki lemarad az kimarad”

Amit még tudni lehet a hivatásról

A hivatás főbb tevékenységei

• A „Számítógépes programozó” egy informatikai projekt egyszeri, adott határidejű és célú fejlesztését végzi.
• Tevékenysége sokoldalú, irányulhat vállalati információs rendszerek tervezésére, készítésére vagy a vezetői döntést támogató rendszerek kialakítására.
• Termelőüzemben a gyártási munkafolyamathoz szükséges egyedi programok kidolgozásánál számítanak munkájára.
• Egyedi nyilvántartások elkészítésével, komplex folyamatokhoz szükséges programok előállításával is megbízhatják.
• Meghatározza, hogy a kifejlesztésre kerülő programot ki fogja használni és milyen céllal, mit kell tudnia, miben segíti a felhasználót.
• Megtervezi a munkafolyamatot.
• Kiválasztja a számítógépes programfejlesztéshez szükséges technológiákat, eszközöket, szem előtt tartva az elterjedt szabványokat, protokollokat.
• Rendszerterveket készít, algoritmusokkal együtt.
• Felméri a szükséges erőforrásokat. A feladat nagysága és a határidő ismeretében kiszámítja a munka elvégzéséhez szükséges létszámot, az adatok tárolását végző háttértár nagyságát, a szoftver futtatását végző szerver paramétereit.
• Kialakítja a működéshez szükséges környezetet.
• Szükség esetén adatbázisokat kezel, és minden esetben használ informatikai biztonsági eszközöket.
• Elkészíti az új programot. Rendszerré integrálja és optimalizálja a kifejlesztett program-modulokat és forrásanyagokat. Ellenőrzi, teszteli az elkészült programot.
• Beüzemeli az egységeket, koordinálja a tesztüzem lefuttatását, értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja a módosításokat.
• Munkáját folyamatosan dokumentálja annak érdekében, hogy a sikeres programokat később újra elő lehessen állítani, a fejlesztés folyamata visszakereshető legyen.
• Kapcsolatot tart az informatikai fejlesztő csapattal, megbízóival.

Munkakörnyezet

• Egy programozó jellemzően számítástechnikai és irodatechnikai eszközöket használ, ezek pedig:
• Számítógép (általában asztali gép vagy laptop), ami rendelkezik internetkapcsolattal, valamint alkalmas operációs rendszerek futtatására, kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira
• Számítástechnikai adathordozók, eszközök
• Szoftverek
  • Webfejlesztő eszközök (MS Visual Web Developer)
  • Szerver és desktop/mobil operációs rendszerek (Windows, Android, iOS, Linux)
  • Irodai szoftvercsomag (LibreOffice, Microsoft Office)
  • Multimédia fejlesztő eszközök (Adobe CS)
• Irodatechnikai eszközök: szkenner, nyomtató, telefon

A programozó beltéri helyszínen dolgozik, vagyis egy irodában, vagy akár otthonról is dolgozhat. Többnyire egy műszakos beosztásban dolgoznak, szokásos munkarendben, heti 40 órában.  A munka jellegéből adódóan a kötetlen munkaidőben és távmunkában történő foglalkoztatás is jellemző lehet.

 

A szakma nagy arcai

• Alan Kay (az objektumorientált programozás és az ablakozó grafikus felületek alapkoncepcióinak úttörője)
• Bjarne Stroustrupa (C++ programozási nyelv megalkotója)
• Mark Zuckerberg (amerikai feltaláló, programozó, filantróp, a Facebook közösségi oldal készítője)
• Linus Torvalds (a Linux atyja)
• Jeff Dean (a Google indexelő- és keresőrutinjainak kidolgozója)

GYIK

A magas jövedelmezési lehetőségek miatt dönthet valaki úgy, hogy programozó lesz?

Ha egyedül azért érdekel a programozás, mert szeretnél jól keresni, van egy rossz hírem. Igen, tudom: szinte a csapból is az folyik, milyen álomfizetéseket lehet hazavinni tapasztalt programozóként. Sőt, kezdőként is: a Codecool végzősei körében végzett 2018-as felmérés eredményei szerint akár 500 ezer forintos bruttó kezdőbérre számíthatnak a junior programozók itthon. Egy 26 millió amerikai álláshirdetés alapján készült körkép szerint pedig a legjobban fizetett munkák majdnem felénél feltétel a programozói tudás. De bármilyen jól is hangzik ez, a pénz önmagában nem lesz elég. Hosszú távon az is fontos, hogy szeress programozni, és minden egyebet, ami a programozással jár: csapatban dolgozni, problémákon agyalni és folyamatosan fejleszteni magad.

Programozó végzettséggel csak programozó lehetek?

Tévedsz, ha azt gondolod, programozóként csak programozó lehetsz. Vagy hogy csak a techszektorban várnak majd tárt karokkal. 2015-ben csak Amerikában hétmillió olyan állást hirdettek meg, amihez tudni kellett kódolni és ezek fele nem IT-cégeknél volt, hanem például pénzügyi, gyártó vagy egészségügyi vállalatoknál. És ha eldöntötted, melyik ágazatban dolgoznál szívesen, még mindig ott a kérdés, hogy mit. Egész nap csak fejleszteni szeretnél? Specializálódhatsz frontendre, és tervezhetsz webes alkalmazásokat, vagy tanulhatsz full-stack szoftverfejlesztőnek, aki a backend és a frontend területén is bevethető. A rendszerszemlélet és a precizitás az erősséged? Akkor a szoftvertesztelők között a helyed. Jó kommunikációs és szervezőkészséggel rendelkezel? Akkor meg lehet, hogy a projektmenedzsment lesz a helyes irány.

Hol képzik?

Ahhoz, hogy valaki programozóként dolgozzon, felsőfokú továbbtanulást célszerű választania. A programtervező informatikus(Computer Scientist), a mérnökinformatikus (Computer Science Engineering), az üzemmérnök-informatikus (Computer Science Operational Engineering) és a gazdaságinformatikus (Business Informatics) alapképzési szak elvégzése is megfelelő lehet. A képzési idő 7 félév a gazdaságinformatikus és mérnökinformatikus szakok esetében, míg a programtervező informatikus és az üzemmérnök informatikus esetén 6 félév.

A fenti alapképzéseket indító néhány intézmény:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar
• Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
• Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi Számviteli Kar
• Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar

Belépő ismeretek

• Érettségi bizonyítvány, egyetemi diploma
• Tartós ülőmunkával járó igénybevételre alkalmas mozgásszervi (gerinc, kéz, kar), szív- és érrendszeri, anyagcsere, endokrinológiai, idegrendszeri (egyes eszméletvesztéssel járó kórképek kizáró okot jelenthetnek) és pszichés (fokozott figyelemre és együttműködésre van szükség) egészségi állapot
• Jó látás
• Angol nyelv ismerete
• Digitális kompetencia
• Emlékezet
• Figyelem
• Kreativitás
• Logikus gondolkodás
• Önállóság
• Érdeklődési irányok: elemző-alkotó-tárgyias. Az ilyen érdeklődésű emberekhez közel áll a tervezői tevékenység, az elemzés és a logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni és a problémák megoldásához elméleti úton eljutni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő a kidolgozásra. Olyan tevékenységeket tartanak vonzónak, ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új, esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek, kérdések, problémák megoldására. Szívesen dolgoznak eszközökkel vagy gépekkel (pl. számítógép). Szeretik, ha munkájuknak kézzelfogható eredménye van.
• Munkamód: tárgyias-gyakorlatias-aprólékos. Ez azt jelenti, hogy a számítógépes programozó tevékenysége termékek (szoftverek) létrehozására irányul. Elsősorban azt kedveli, ha munkája során a munkafolyamatokat egyedül, saját tempójában végezheti. Előnyben részesíti, ha az általa végzett munka során kézzelfogható dolgokkal foglalkozhat. A feladatokat pontosan, sorrendben szereti végezni.